Tévhitek a védőoltásról

A védőoltások gyakran éppen saját sikereik áldozataivá válnak. A rettegett betegségek fokozatosan kikopnak a köztudatból (pl. feketehimlő, torokgyík, járványos gyermekbénulás), és a velük szembeni félelmet átveszi a védőoltások mellékhatásaival kapcsolatos sokszor alaptalan félelem. Ha ennek hatására egyesek az oltás beadását megtagadhatják, a populációs védettség csökkenésnek indulhat, ami sajnos azt eredményezi, hogy az adott betegség egy-egy területen újból felüti fejét, és komoly betegségterhet okoz – az egész társadalom de különösen a nem oltható csoportok, krónikus betegségben szenvedőknek és az újszülöttek körében. Ezt a jelenséget több európai ország tapasztalata is alátámasztja (pl. angliai kanyaró járvány). A védőoltások új generációjának megjelenésével már nem csupán a klasszikus fertőző betegségek megelőzésére nyílik lehetőségünk. A már jelenleg is elérhető méhnyakrák elleni védőoltás mellett a jövőben további rosszindulatú daganatos megbetegedések válnak legyőzhetővé és gyógyíthatóvá a védőoltásoknak köszönhetően, ami alapjaiban változtatja meg a betegségekkel szembeni küzdelem lehetőségét.

Az új típusú védőoltások a szigorú biztonságossági előírásoknak eleget téve, valamint a magas fejlesztési költség miatt kétségtelenül drágábbak a hagyományos vakcináknál, azonban az alkalmazásukból adódó nyereség értéke is más. Minden egyes forint, amit megelőzésre költünk, befektetés a saját jövőnkbe, amely később a hosszabb, egészségesebb élet formájában többszörösen megtérül. A magyar életkorhoz kötött oltási rendszer nemzetközi összehasonlításban is kiemelkedő eredményeket mutat fel. Manapság már csak egy-két kanyaró, vagy tetanusz okozta megbetegedéssel találkozhatunk évente, míg ezek a betegségek régebben jelentős járványokat okoztak, és más országokban még ma is okoznak. Ahhoz, hogy ezt a kiemelkedő teljesítményt a jövőben is meg tudjuk őrizni, szükséges, hogy a védőoltási rendszert folyamatosan az igényekhez megfelelően igazítsuk, modernizáljuk.