Tök mindegy, hogy fehérben vagy feketében állsz, ha temetsz
Más kultúrákban nem a feketét tekintik a gyász színének, sok helyen inkább fehérbe öltöznek a temetésre és az azt követő időszakban. Több száz évvel ezelőtt nálunk is ez volt a szokás.
Az 1700-as években még szokás volt a fiatal leányt vagy legényt menyegzői ruhában eltemetni, ilyenkor a gyászolók is lakodalmi ruhát vettek fel. Az idősödő asszonyok megvarrták maguk és férjük halóruháját is, és megmondták a fiataloknak, ebben ravatalozzák fel őket.
A polgári viselkedésnek és szokásoknak köszönhetően egyre kevésbé éltek a hagyományok. A mély gyász ideje egyre rövidebb lett, de ezalatt továbbra is feketét hordtak. A kis gyász alatt sötétebb színeket vettek fel, például barnát, sötétkéket, zöldet, bordót.
Még tizenöt-húsz évvel ezelőtt is szokás volt az elhunytat feketében gyászolni legalább fél évig, majd a ruhatárba folyamatosan visszatértek a színek, így felvettek sötét alapú, de mintás ruhát is.
Manapság nem elvárás, hogy fekete öltözékével tisztelegjen az elhunyt emlékének a hozzátartozó, mindenki saját érzései, beállítottsága, hite alapján dönti el, mit visel, és mennyi ideig gyászol. A temetéseken férfiaknak fekete, de legalábbis sötét színű öltönyt illik viselni fekete nyakkendővel. A nőknek a fekete ruha ajánlott, de a fekete szoknya fehér blúzzal – főként a fiatalabbaknak – is illendő.
Hozzászólás zárolva.