Turisták hada árvízben, hullák közt
Bár a katasztrófa turizmus kifejezés elsősorban a közelmúlt történelmi eseményei kapcsán (boszniai háború, cunami, földrengések) vált ismertté, valójában már nagy múltra tekint vissza.
A turizmus egyik igencsak lendületes ága az egyre gyakrabban emlegetet katasztrófa turizmus.
Mi is szemtanúi lehettünk kicsiny hazánkban, hogy az árvíz sújtotta területeket szép számmal lepték el a kíváncsiskodók. No, nem azért, hogy önkéntes munkájukat felajánlják, hanem hogy megnézzék, milyen is egy igazi árvíz, és nem utolsó sorban fényképeket készítsenek gátaknál, homokzsákon ülve, markolókat kerülgetve.
Bár a katasztrófa turizmus kifejezés elsősorban a közelmúlt történelmi eseményei kapcsán (boszniai háború, cunami, földrengések) vált ismertté, valójában már nagy múltra tekint vissza.
Thomas Cook például angol utazókat vitt az amerikai polgárháború harctereire 1865-ben; néhány évvel később pedig az író, Mark Twain vezetett csoportokat a háború sújtotta Szevaztopolba, ahol állítólag leszidta turistáit, amiért marékszám szedegették össze a repeszdarabokat ajándék gyanánt.
Mit is jelent a katasztrófa turizmus? A célország valamely katasztrófa sújtotta terület, ahová az emberek elsősorban nem azért utaznak oda, hogy segítséget nyújtsanak, hanem egyszerűen csak a kíváncsiság hajtja őket oda. Az ott dolgozó segítők (önkéntesek, orvosok, mentők) munkáját viszont nagy mértékben nehezíthetik.
Ma már utazási irodák szakosodtak az emberi kíváncsiság kielégítése érdekében, és akár szervezett utazás keretében is ellátogathatunk például a cunami sújtotta területekre.
A BBC például beszámolt róla, hogy a cunami-turisták kedvenc fotóikat a tengerparton hontalanul lődörgő emberekről és sátraikról készítik. Ráadásul erkölcsi-morális alapot is kreálnak ottlétükhöz: a katasztrófát szenvedett emberek számára is az a legjobb, ha minél több turista megy oda, és viszi a pénzt.
S hogy mindez miért?
Ezek az emberek ki vannak éhezve az újdonságra, a váratlan, extrém helyzetekre. Hisz ezeknek igencsak híján vannak a hétköznapokban. A kockázatvállalás izgalma hajtja őket, s akár életük veszélyeztetése árán is el akarnak jutni egy-egy katasztrófa áldozatául esett területre.
Hazatérve pedig boldogan elhenceghetik, hogy micsoda veszélyeken mentek keresztül, és milyen életreszóló kalandokat szereztek mások nyomorúságán.
Hozzászólás zárolva.