Úgy éreztem, angyalok szóltak hozzám
Találkoztam egy emberrel, aki angyalokról is mesélt. Angyalian. Szadu Maharadzs egy indiai maharadzsa leszármazottja, aki csodás életet hagyott a háta mögött azért, hogy szerzetesként élje le életét. Saját elmondása szerint aranykanállal fogyaszthatta el étkeit; ha kikötődött a cipőfűzője, szolgák hada ugrott, hogy ne neki kelljen bajlódnia vele; s az egyetemre mindig olyan kocsival ment, aminek színe harmonizált öltözete színével.
Közvetlen, szóvirágok nélkül beszélő ember, aki nem rejti véka alá érzéseit. Egyszerűen és finom iróniával reagál a közönség néhol magas intellektuális síkokra felkapaszkodó kérdéseire.
És ez az ember most elképesztő egyszerűséggel beszél szegedi közönsége előtt arról, hogy miként válhatunk jobbá, hogy mennyire fontos az életben is Newton hatás-ellenhatás törvénye. Ha pozitív vagy, hat és visszahat!- ennyi a szerzetes üzenete. Kérdezgethetünk mi nyakatekert dolgokat, idézhetjük fennhangon a Bhagavad Gítát, újra és újra visszakanyarodik, és nem érti nyugati agyunk értetlenkedéseit.
De igaza van. Miért is ne élhetnénk pozitív hangulatban? Miért ne hangolódhatnánk rá egy pozitív életszemléletre? Aki így tesz, mennyivel hamarabb képes kikászálódni a bajból, s mennyivel hamarabb képes hatni környezetére, mint az erővel, agresszióval, nagy hanggal nagyot akarók serege.
A szerzetes szerint kétféle ember létezik: a vallásos ember és a lelki ember. Míg az előbbinek a vallás gyakorlása a fontos, a mindennapi rítusok és szent helyre való járás, addig az utóbbinak az önmegvalósítás a cél.
Ilyen ember volt Szent Ferenc is, a gazdag itáliai család sarja, aki mindenét hátrahagyva és kidobva, vállalva az őrülteknek kijáró megbélyegzést, nem átallott meztelenül megjelenni az emberek előtt. Tette mindezt önazonosságának teljes tudatában és biztonságában.
De hol és miben rejtezik önazonosságunk?-vívódik a modern kor embere a világ számtalan pontján.
Szadu Maharadzs nevetve meséli, hogy ide kellett jönnie Magyarországra, hogy egy nagyon fontos dolgot megértsen.
Nagymaroson vendéglátói egy templomba invitálták, ahová belépve egy különös képet látott: a kép egyik oldalán egy angyal volt látható , kezében egy kulccsal, és a másik oldalán is egy angyal, kezében egy mérleggel. Középütt pedig egy felröppenő madár.
Ott és akkor értette meg hirtelen, milyen fontos a kulcs az életünkben. Hiszen nem csak az ajtók kinyitásához, hanem önmagunk megnyitásához is nélkülözhetetlen. Ha ezt a kulcsot, az önmegvalósítás kulcsát kezünkbe kapjuk, kiegyensúlyozott lesz életünk, s kapcsolatba kerülhetünk lelkünkkel, a felröppenő madárral.
Hozzászólás zárolva.