Utazás a koponyánk körül
Karinthy, Latinovics, DJ Naga és a Cinetrip VJ-parkjának legjava – hogy lehet összesűríteni ennyi különböző művészeti ágazat, korban egymástól ennyire távol álló alakjait?
Egy költő és egy színész óriás koprodukciója nagy fa egy maroknyi fiatal underground művész fejszéjének, de a stáb végül is jól szerepelt a kísérletben. Egy-két résztől eltekintve sikerült összhangot teremteniük a három művészeti ágazat között. Együttműködésük érdekében mind a háromnak le kellet mondania a teljesség igényéről: a néző-hallgató fantáziájáról. Egy ilyen összetett inger-halmaz a befogadónak nem enged értelmezési teret külön a zene, a kép és a hang terén, a hármat csak együtt, egymáshoz való viszonyukban mérheti fel. De pont ennek a kölcsönhatásnak a befogadása kárpótolja a néző-hallgatót a hagyományos zenei, irodalmi és vizuális értelmezés lehetőségének hiányáért.
A hallás és látás mellett egy pillanatra a szaglás érzékszervét is megpedzi a zenés-képes-hangoskönyv: az operáció alatt az író egyik hallucinációja, hogy egy krizantén nyílik a műtőasztal alatt, melynek elárasztja az illata. „De hisz a krizanténnak nincs is szaga!” – kiált fel. Szaga nincs, csak képe, de egy pillanatra osztozva a szerző hallucinációjában a befogadó próbál agyából előkaparni egy virágillat emléket. Az érzékek egymásba olvadnak.
Elgondolkodtató, hogy a technika segítségével milyen új művészeti élményformák szülhetnek a következő években, évtizedekben. Az utazás a koponyám körül DVD ismeretében nem tűnik teljesen utópikusnak az az elgondolás, hogy nem sokára lehet, hogy lesz olyan művészeti forma, ami egyszerre nyújt vizuális-, audio-, taktilis- és aromaélményt.
Hozzászólás zárolva.