Van akit az izgat fel, ha beöntést kap…
A fetisizmust régebben gyógyítandó zavarként kezelték, de ma már inkább szexuális játékként tekintenek rá. Arra keressük a választ, ki is pontosan a fetisiszta, mikortól számít betegesnek és szorul terápiára.
A wikipedia szerint a leggyakoribb fétisek a női láb, a női cipő, a női mell, a nagy mell, a szép haj, a sztriptíz. Kevésbé gyakoriak az álarc, a bőrruha, a fátyol, a fehérnemű, a harisnya, a harisnyatartó, a kesztyű, a mellény, a latex, a selyem, a szatén, a szemüveg, a sztreccsnadrág, a szőrme, a tisztasági betét, a pelenka, a baba vagy kislányruha. Vannak, akik orvosi tárgyakra, vizsgálatokra, indulnak be. Ilyenek az amputáció, a hipnózis, a körülmetéletlenség, a körülmetéltség, a beöntés, az injekció, a gipsz. A folyadékok, testnedvek is nagy hangsúlyt kapnak, többen imádják az anyatejet, a hányást, a nyálat, a sarat, a szellentést, az ürüléket, a vizeletet, a vizes ruhát. Van, aki testalkatra, soványságra, kövérségre gerjed, más a csiklandozásra, a dohányzásra, az elfenekelésre, a léggömbre, a testszőrzetre, a szőrtelenítésre, és így tovább.
A fetisizmus kialakulására sokféle magyarázat létezik. A pelenkák imádói valószínűleg súlyos szeretethiányban szenvednek, vagy a szüleik túl korán akarták őket szobatisztaságra szoktatni. Persze ezek csupán teóriák, igazolni nem sikerült őket.
Néha a fetisizmus egy másik pszichikai probléma tünete, előfordul ez olyan embereknél, akik nehezen létesítenek szociális kötelékeket, vagy nem képesek komoly partnerkapcsolatot kialakítani. Ilyen esetekben természetesen ezt a zavart kell kezelni.
A lényeg tehát, hogy a fetisizmus nem betegség, hiába állítják esetleg ezt róla elavult könyvek. Ami a hálószobaajtó mögött zajlik, az csak arra tartozik, aki mögötte van. Ha jól érzi magát, és nem sérül sem testileg, sem lelkileg, legyen bármilyen fura is, normálisnak számít.
Hozzászólás zárolva.