Veszély! Invázióra készülnek az élősködők-biológiai bombák
A 2008-as esztendő biológiai bombákat robbantott a természetben. Az ízeltlábú növényi kártevőkkel, valamint az állati élősködőkkel foglakozó szakemberek azt tapasztalták, hogy életmódot és magatartást változtattak sokan az élősködő fajok közül. Számos eddig bizonyos növényeken élő rovarkártevők átmentek más, számukra eddig táplálékot nem jelentő mezőgazdasági haszonnövényekre.Számunkra, kutya- macskatartóknak és a négylábú szeretteinknek, valamint az állatorvosoknak is hozott meglepetést a múlt év.
Milyen járványtani jövőt tervez számunkra a Sünkullancs?
Nem tudjuk még!
Amit biztosan tudunk:
A múlt, a jelen és a biztos jövő…
-A múlt század 70-es éveitől kezdődően beindult a honi telkes turizmus. Sokan vitték kutyáikat a „telekre”. Sajnálatosan a kutyák többségét nem kezelték le kullancs riasztó készítménnyel, ezért „haza hozták” a városok kertjeibe, parkjaiba a kullancsokat. Ezt a kullancs immigrációt az utóbbi évtizedekben az erdei-mezei állatok urbanizálódása is segítette. Sőt kedvezett a kullancsok számára a globális felmelegedés is és ezért Európa szerte, így Magyarországon is már egész éven át támadnak és betegségek kórokozóival fertőzik két- és négylábú szeretteinket. A legnagyobb egyedszámban, a Lyme borreliosist (Lyme-kórt) terjesztő Közönséges kullancs a legelterjedtebb, s őt követi másodikként a Kutyakullancs, amely a kutya babesiosis évtizedek óta jól ismert Babesia canis nevű kórokozójának terjesztője.
A kullancsok támadására két irányból számíthatunk
A múlt század 70-80-as éveiben, amikor beindult a hazai telkes-belföldi „kutya turizmus” sokan nem védték kedvenc négylábúikat a kullancsok ellen. Emiatt a kiránduló ebek széthurcolták az országban honos veszélyes kullancsfajokat, s így mára azok megtelepedtek a falvak, a városok, s a főváros kertjeiben és közparkjaiban is.
-A szem nélküli, „vak” kullancsok a lombos erdők, kertek és parkok lakói. Tájékozódásuk fő szerve az elülső lábaikon lévő Haller-szerv, mely egy biológiai-kémiai-fizikai „radarként” üzemel és képes felderíteni – bemérni a kullancsok számára a susnyásban bóklászó potenciális áldozatot. Ahhoz, hogy ily módon tájékozódjanak a szemmel nem rendelkező kullancsok, magasra (max.:1,5 m-re) kell mászniuk a cserjék, vagy facsemeték leveleinek árnyékot adó fonákjára. A leveleken a tapadókorongos- karomban végződő lábaikkal kapaszkodó szem nélküli, „vak” kullancsok tehát az áldozatukra „fentről vetik rá magukat”.
E támadási módot alkalmazza a Közönséges kullancs (Ixodes ricinus) is.
Közönséges kullancs
-A szemmel rendelkező, látó kullancsok a gyepi növénytársulásokat lakják és a fűszálak árnyékos fonákján megkapaszkodva, lesből várják áldozatukat, akire „alulról kapaszkodnak fel”. E stratégiát alkalmazza például a Kutyakullancs (Dermacentor reticulatus).
Kutyakullancs
Kullancsok szezonalitása
Évek óta tapasztalható az állatorvosi praxisokban, hogy a két betegség, a Lyme borreliosis és a babesiosis előfordulása betegszámot tekintve és egymáshoz viszonyítva is jelentősen elkülönül. Gyakorlatilag tavasszal és nyáron tőbb a Lyme borreliosisban szenvedő beteg, az ősz és a tél során pedig a babesiosis tarol inkább a kutyák körében. A közelmúltban Hornok és munkatársainak vizsgálatai adták meg a választ a miértre.
Közönséges kullancs és a kutyakullancs évszaki rajzása
A vizsgálatok megmutatták, hogy a közönséges kullancs fő rajzása tavasszal és nyáron-, s a kisebb rajzása ősszel-télen zajlik, addíg a kutyakullancs ennek fordítottjaként üzemel a természetben. Mintha összebeszéltek volna, megosztoztak volna áldozataikon…
Hozzászólás zárolva.