Visszafordíthatjuk?

Nem igaz, hogy nem környezettudatosabb a világ, mint a Római Klub 30 évvel ezelőtti felhívása előtt. Nemcsak az optimizmus mondatja velünk, a Piac és Profit szerkesztőivel, hogy elmozdultunk az érdektelenségből, hogy vannak biztató jelek. Az emberek, cégek gondolkodásmódjában, tetteiben megjelent a felelősségérzet környezetünk iránt. Az elmúlt évtizedben, de inkább az elmúlt években felgyorsult tempóban és egyre szaporodó tömegben érzékeljük környezetünkkel való egységünket, s ehhez kapcsolódóan a veszélyeket, melyek már a most élő ember életében belátható távlatba hozzák környezetünkkel szembeni garázda hozzáállásunk életfeltételeinket súlyosan megváltoztató következményeit.

Nem kell messzire mennünk, a magyarországi tiszai ciánszennyezés, valamint a menetrendszerűen visszatérő árvizek honfitársaink millióiban tudatosították igencsak mellbevágó módon életünk értékeinek összefüggését környezetünk állapotával. Rossz megközelítésből mondhatnánk akár azt is, hogy környezettudatosodási fejlettségünk ugrásszerű növekedését okozta, s ebből a szempontból pozitív szerepet töltött be a romániai vállalat okozta tiszai katasztrófa. A globalizálódó világ gyors információáramlásában milliárd ember nézte aggódva a brazil 40 emeletes fúrótorony süllyedését, drukkolt az elemekkel küzdő szakembereknek, hátha sikerül a lehetetlen, s nem pusztul el újabb hatalmas területnyi vízi élővilág. A sikertelenséget egyre többünknek okoz hihetetlen rossz kedvet.

Örvendetes tény, hogy a világ hatalmas és kevésbé befolyásos cégeinek ezrei évek óta beépítik vállalati filozófiájukba, de tetteikbe, beruházásaikba is a környezetük iránt érzett felelősséget. S egyre többen vannak. Van amelyik csak divatból, mert kezd sikké válni a corporate citizenship modelljének átvétele, a minőségi vállalat elkerülhetetlen jellemvonásává szilárdul a környezettel harmóniában élés. De egyre több vállalat, azok vezetői belső meggyőződésből, kulturájuk szerves részeként élik meg ezt az érzést, s akkor érzik jól magukat, ha a szűkebb és tágabb környezetük – beleértve üzleti partnereik, városuk, településük jóllétéhez való hozzájárulásukat – is jól van, egységben van, egyforma fejlettségen és tudatosságon működik. Az ilyenfajta gondolkodásmód azonban nemcsak jó érzéseket, nyugodt álmot kelt, közgazdászok kiszámították, üzleti tervek alátámasztják, mennyivel rentábilisabb a környezettünkkel való harmóniában élés szem előtt tartása, döntéseinkbe beépítése, mint kizárólag saját profitérdekeink követése. Tanulmányok, szakkönyvek és irodalmi bestsellerek ezrei jelennek meg ennek a ténynek a bizonyítására.