Egy kis különlegesség: szarvasbélszín mangolddal vajas tésztában
Ne ijedjünk meg! Az eredeti recept ugyan szarvasbélszínről szól, de a különbséget egy kisebb marha vesepecsenye vagy a szarvasszűz között csak egy sokat próbált ínyenc fedezi föl. Aki meg még nem kóstolt szarvasbélszínt, az úgysem fogja emiatt kritizálni ezt a nagyon finom sültet, amelyet a vörös húsoktól idegenkedők akár sertés szűzpecsenyével is kipróbálhatnak.
Bár a vadhús a régi magyar konyha sokat használt alapanyaga volt, a mai hétköznapokban nemigen, de még ünnepeken sem gyakran kerül az asztalra. Persze ennek nem utolsósorban a vadhús borsos ára az oka, meg persze az is, hogy leginkább csak mélyhűtve kapni, így sosem lehetünk biztosak abban, hogy elég omlós lesz-e, mire elkészül. És hát – valljuk meg – sokan azért ódzkodnak a vadételek elkészítésétől, mert úgy gondolják, alapvetően másképpen kell bánni a vaddal, mint a hétköznapi húsokkal. Ez azonban csak félig igaz, ha jó vadhúshoz jutunk, semmivel sem több vele a macera, mint mondjuk a marhával vagy egy öregebb disznóval. Az ízesítése sem ördöngösség, nagyon finom akkor is, ha mindössze csak sóval-borssal fűszerezzük.
Ami pedig a szarvasbélszínt illeti, nem könnyű hozzájutni. De kétségkívül nagyon finom, így megéri a fáradságot, legalább körülnézni, hogy kapható-e valahol. S ha éppen nincs a láthatáron, tényleg helyettesíthető marhával vagy szűzpecsenyével. Tehát következzék a szarvasbélszín mangolddal vajas tésztában receptje!
Hozzávalók:
60 deka szarvasbélszín,
1 csomag vajas tészta,
1 mangold,
5 deka vaj,
4-5 hámozott burgonya gerezdekre vágva,
olaj a sütéshez,
1 tojás a kenéshez,
1 kis üveg csipkebogyólekvár,
só, bors.
A szarvasbélszínt serpenyőben elősütjük, a mangold leveleit három perc alatt megpároljuk. A sóval, borssal ízesített bélszínt az előpárolt mangoldlevélbe csavarjuk, majd így együtt vékonyra nyújtott vajas tésztába tekerjük, tepsibe rakjuk, és tojással lekenve 200 fokos sütőben pirosra sütjük.
Köretnek mangoldot és sült krumplit adjunk hozzá: a maradék mangoldleveleket összedaraboljuk, a vajon megpirítjuk, a burgonyagerezdeket pedig sózzuk és tetszés szerint még fűszerezzük, majd az olajban ropogósra sütjük. Mártásként – illetve helyette – csipkebogyólekvárt adjunk mellé.
Jó étvágyat!
Hozzászólás zárolva.