100 éves a hazai vendéglátás legendája, a Gellért

Uralkodók, egyházi vezetők, neves politikusok, jeles államférfiak, elismert tudósok és világhírű művészek sora volt gyakorta vendég az idén 100. születésnapját ünneplő Gellért Szállóban. A XX. század eleji palota-szállók elegáns, szecessziós stílusában megépített hotel a mai napig is az egyik leglátványosabb épülete a fővárosnak.

Alig nyitották meg a szállót, rá egy hónapra már bekerült a hazai történelem forgatagába. Az őszirózsás forradalom idején, katonai célokra vették igénybe, majd a tanácsköztársaság bukása után Horthy főhadiszállásává vált. Az első világháborút követően kapta vissza eredeti szerepét, és pazar belső tereivel, gyönyörű teraszaival a fővárosi társasági élet központjává vált.

Ekkor írta be magát a szálló a gasztronómia nagykönyvébe is. A szálloda éttermeit ugyanis már a kezdetektől a főváros jeles szakembereinek adták bérbe. 1927-től pedig nem másnak, mint Gundel Károlynak ítélték oda a bérleti jogokat. Tevékenységének, melyet húsz éven át gyakorolt, nagy része volt abban, hogy a Gellért Szálló felzárkózott a világ grand hoteljeinek sorába, és előkelő rendezvényei Európa-szerte újságcikkek témái lettek. Ahogy a szálloda históriája leírja, a Gellértben született meg Gundel Károly három híres étele is: a fogas Rothermere, a bakonyi gomba és a pittsburgi borjúborda. És ha már gasztronómia, itt kell megemlíteni, hogy két cukrászkülönlegesség is híressé vált az ott készültek közül, az egyik az alkoholba áztatott szárított gyümölcsökkel készülő Posztobányi puding (Gellért puding), valamint a csokoládékrémmel és rumos meggyel töltött Gellért tekercs.

– A Gellért Szálló építésekor – 1918-ban – az elegáns éttermek mellett egy egyszerűbb, nyáron a kirándulókat, télen a környékbeli polgárokat kiszolgáló éttermet is terveztek. A Gellérthegy felőli sarkon készült étterem – saját külső bejárattal – olcsóbb volt az emeleti elegáns termeknél és szalonoknál, s a kínálata sokkal egyszerűbb.

Az ételek minősége azonban biztosan ugyanolyan lehetett, hiszen akkor még nem volt külön konyhája: az emeleti konyháról hoztak le mindent a pincérek. A rendeléseket tehát a hotel szakácsai teljesítették a többivel azonos alapanyagokból és minőségben – olvashatjuk a Gellért történetében. Gundel Károly egy vonzó polgári étteremmé fejlesztette a sörözőt, megnyitva az épület előtt annak teraszát is.

A vendéglátás szakmai terén is számos érdekesség, újítás fűződik a Gellért nevéhez. Ott fizethetett az országban először a vendég saját országának valutájával, ott lépett először szolgálatba az első reptéri transzfer kocsi, és ott állt először minibár a vendégek szobáiban. A Gellért Szálloda Söröző Étterme alkalmazta először a svájci tányérszervizt.

De mi mutatná jobban egy szálloda népszerűségét, mint a jeles vendégek, a Gellért eddigi történetében olyan szállóvendégek adták egymásnak a kilincset, mint – az említetteken túl – Bruno Kreisky osztrák kancellár, Reza Pahlavi sah, a nepáli király, a dalai láma, Antony Quinn, Kirk Douglas, Marina Vladi, Jane Fonda, Pablo Casals, Igor és David Ojsztrah, Arthur Rubinstein és végtelen még a hírességek sora. Két kiváló hazai színművész, Turay Ida és Páger Antal pedig hónapokon át lakott a szállodában, melynek emlékét a róluk elnevezett lakosztályok őrzik. Ahogy elnevezett szobákkal köszöni meg a Gellért visszatérő látogatásait Habsburg Ottónak, Richard Nixonnak, Yehudi Menuhinnak, Maximillian Shellnek, Andrew-Lloyd Webbernek és Zsigmond Vilmosnak is.

Kedves Gellért! Boldog születésnapot!