A hódok miatt panaszkodnak
Az élőhelyeiket most visszahódító hódokra panaszkodnak az erdőgazdaságok. A környezetvédők szerint azonban alig pár száz hód él az egész országban, és elejét kellene venni a tévhitek elterjedésének és az indokolatlan rémhírek megjelenésének.
Egyre több kárt okoznak a hódok a térségben a Kisalföldi Erdőgazdaság Zrt. illetékese szerint: a hódok által kidöntött faanyag mennyisége meghaladja az évi 500 köbmétert, és fiatal erdősítéseikben is hektárszámra kénytelenek pótolni a kirágott fácskákat.
A körberágástól kidőlt fák eleve veszteséget jelentenek, mondta el az MTI-nek Iványi Ákos, de az állva maradó, „lábon száradt” egyedek balesetveszélyesek is.Egy hódcsalád akár fél hektárnyi friss nyár ültetvényt képes néhány éjszaka alatt tönkretenni. A szakember tájékoztatása szerint az évtized elején 700–900 körülire becsülték a teljes hazai hódpopulációt. Az állat a Duna teljes hazai szakaszán elterjedt, de épp a Szigetközben van a legtöbb, és itt a legjelentősebb a szaporulat is. Elmondta, hogy a Természetvédelmi Világalap (WWF)magyarországi szervezete közel 250 hódot telepített az országba, ebből is jutott a Kisalföldre.
A WWF szerint az eurázsiai hód Magyarországon védett, őshonos faj, amely 20 éve ismét jelen van az országban. Mint írták, ez idő alatt fel kellett volna ismerni, hogy a hódok ismét részei az ország állatvilágának, tevékenységük károsnak vélt hatásait pedig a gazdálkodóknak és a természetvédelemnek közösen kell megoldania. Emlékeztettek arra, hogy a hódok állománya egész Európában drámaian lecsökkent, 1000 példány maradt. Eltűnésüket a természetvédők hód-visszatelepítési programjai akadályozták meg: a WWF Magyarország 12 év alatt összesen 234 egyedet telepített vissza Gemencen, a Közép-Tisza mentén, a Dráva mellett és a Hanságban. A betelepített egyedek száma a Hanságban volt a legkevesebb, összesen 20 példány, mert ide és a Szigetközbe Ausztria felől a Dunán a természetes bevándorlás is megkezdődött.
A zöldszervezet közleménye azt is megjegyzi, hogy a hódok nincsenek mindegyik magyarországi élőhelyükön elszaporodva. Ha a Hanságban és a Szigetközben sikerül megoldásokat találni a valós problémákra, akkor azok később az ország más részein is alkalmazhatók lesznek, ha ott is szaporodásnak indul az állomány.
A WWF javaslata szerint az Ausztriában és Németországban alkalmazott megoldásokat kell a hazai viszonyokhoz adaptálni. A magyarországi szervezet a kezelési lehetőségekről szakmai egyeztetést kezdeményez, hogy elejét vegye a tévhitek elterjedésének és az indokolatlan rémhírek megjelenésének.
Hozzászólás zárolva.