Agyműtétet mutattak ki egy múmián

Samuel Brown New York-i üzletember 1909-ben Egyiptomba utazott, hogy a Kairói Múzeumtól két ókori múmiát és két koporsóaljat vásároljon az Albanyi Történelmi és Művészeti Múzeum számára, melynek igazgatósági tagja volt. Brown – kutatók több generációjával együtt – úgy hitte, hogy egy férfi és egy nő múmiáját hozta haza. Amikor azonban Peter Lacovara, az Emory Egyetem egyiptológusa néhány évvel ezelőtt a múzeumba látogatott, észrevette, hogy az egyik múmia nem a megfelelő koporsóban van. „Megtudtam, hogy csere történt, miután a múmiákat az 1980-as években megröntgenezték – mondta Lacovara az Emory Magazinnak. –  A 21. dinasztiából származó papi koporsóban lévő múmiát nőnek nyilvánították, és egy férfi részben kicsomagolt múmiáját gondolták a koporsó megfelelő lakójának.”

Lacovara tudta, hogy a „múmiák nemének meghatározásánál történtek már tévedések”, ezért azt javasolta, hogy vizsgálják meg a őket a GE komputertomográfiás (CT) és röntgenkészülékén az Albanyi Egészségügyi Központban. A vizsgálatok igazolták gyanúját. A 3000 éves női múmia férfimedencével, valamint a férfiakra jellemző vastagabb, szögletes csontokkal rendelkezett. A csapat azt is észrevette, hogy a múmia testének jobb felső része „határozottan izmosabb volt”. E tény, valamint a koporsó mintázata alapján arra a következtetésre jutottak, hogy a múmia Ankhefenmuté, a Luxor melletti Mut templomának papjáé és szobrászáé, aki időszámításunk előtt 1069 és 945 között élt.

A vizsgálatok más kincset érő információkkal is szolgáltak. A kutatók megállapították, hogy a múmia csontjai „megfelelő ásványianyag-tartalommal rendelkeznek, szilárdak és egységesek voltak”, ami arra utal, hogy Ankhefenmut étrendje „kellő mennyiségű fehérjét és kalciumot tartalmazott”. Azt is megfigyelték, hogy „fogazata kivételesen jó állapotban volt, nem volt lyukas, illetve hiányzó foga”. Akárcsak sok mai középkorú férfinál, nála is megfigyelhető volt a csigolyák degeneratív elváltozása, volt „némi meszesedés” a térdében, és ízületi gyulladásban is szenvedett. Halálakor mintegy 50 éves lehetett.

Tavaly az Albanyi Múzeum felkérte Lacovarát, hogy legyen a kurátora egy új kiállításnak, amely helyesbíti a múzeumban látható múmiák történetét. A GE egészségügyi technológiája már korábban is segítette a tudósokat abban, hogy bepillantsanak a múltba. 2011-ben a Milwaukee Közmúzeum antropológusai perui és egyiptomi múmiákat, többek között egy Djed-Hor nevű egyiptomi férfi fejét vizsgálták a GE készülékeivel. Djed-Hort először 1986-ban röntgenezték meg, ám 2006-ban egy újabb technológiával lyukat fedeztek fel a koponyájában, aminek alapján az antropológusok arra a következtetésre jutottak, hogy a férfi primitív agyműtéten esett át.

2010-ben a GE Healthcare waukeshai intézetének tudósai szintén egy CT-berendezéssel vizsgálták meg Ljubát, a 42 000 éves gyapjasmamut-bébit. A mamutborjat 2007-ben egy rénszarvaspásztor találta meg egy szibériai folyó fagyott partján. A Ljubát tanulmányozó tudósok azt próbálják megállapítani, hogy mi okozta a halálát. Úgy gondolják, hogy valószínűleg csapdába esett egy sárgödörben, és iszapot nyelt. A CT-vizsgálat üledéket mutatott ki az ormányában és a tüdejében, ezzel igazolta, hogy halálát véletlen fulladás okozta. Ez a megállapítás kizárta, hogy a kis mamut beteg vagy alulfejlett lett volna, mely tényezők csökkenthették volna tipikus mamutpéldánykénti értékét.

Daniel Fisher, a Michigani Egyetem professzora, aki már 30 éve tanulmányozza a mamutokat, elmondta: „A felvételeket nézve ugyanazok az érzések fogtak el bennünket, mint amikor először pillantottuk meg Ljubát.”