Az egészségügy vezeti a közgazdászokat
A beteg sok esetben az életmódjával felel a betegségéért. Ezt tudjuk, mégis szükségünk van időnként valamilyen sokkhatásra, hogy megértsük, máshogyan kell élnünk. Így van ez a gazdaságban is – véli Trautmann László, a Budapesti Corvinus Egyetem docense.
A koronavírus egészségügyi és gazdaságpolitikai vonatkozásai szorosan összefüggenek. A mostani pandémiás helyzet egy erős ösztönzés, amely hatására reméljük, fenntarthatóbb fejlődési pályára kerül a világgazdaság és a magyar gazdaság is.
A közgazdász arról is beszél a Piac & Profitban, hogy mely vállalatok fogják túlélni a mostani válságot, és melyek azok, amelyeket nem is érdemes megmenteni. Számukra a csőd lehet a fejlődés következő lépcsőfoka.
Trautmann szerint megvannak azok az ideológiai és gazdasági, technológiai eszközök, amelyek lehetőséget adnak arra, hogy mindenki erényesen éljen. Már látjuk, hogy a szeretet is tudja jól vezetni a gazdálkodókat, amellett, hogy profitra törekszenek és büszkék az elért üzleti nyereségükre. Az átállás azonban nem könnyű, hiszen egy 300 éves hagyományt kell újragondolni.
Az interjúból az is kiderül, a magyar kormányzat miért szigorúbb a fiskális engedményekben, mint a környező országok. Most az egészségügy vezeti a gazdálkodókat, az egészség szab normát a követeléseiknek. A járvány előtérbe hozta a reálgazdasági összefüggéseket. A monetáris eszközöknek elég alacsony a hatásosságuk, a jegybankoknak kicsi a mozgásterük, de napirendre került a monetáris és fiskális politika összhangja – mondja Trautmann.
Erről szól még az interjú:
• Súlyosabb lesz a koronavírus pénzügyi hatása, mint az egészségügyi?
• Mennyi idő alatt épülhet fel a betegségből a világ?
• Hogyan alakul a globalizáció a vírus után?
• Milyen ágazati váltásra kell, felkészüljön a világ és milyenre Magyarországnak?
• Mik lehetnek a hazai gazdaság új kitörési pontjai?
• Rosszabb helyzetben van Magyarország, mint a környező országok?
A teljes interjút a Piac & Profit áprilisi számában olvashatja ITT.
Hozzászólás zárolva.