Az erotika a népmesékben kezdődött-olvasd csak!
Ma már csak a gyerekek műfaja a mese. Nekik olvasnak a szüleik (már ha olvasnak), és ők nézik a rajzfilmeket is délutánonként, esténként. Pedig száz évvel ezelőtt a mese a felnőtteké is volt, ezért nem volt ritka, hogy egy-egy obszcén, erotikus, vagy ha úgy tetszik, arcpirító történet is bekerült a népmesekincsbe.
Egy irodalomtörténész azt mondta egyszer, hogy ha a mai iskolás gyerekek megtudnák, hogy milyen erotikus népmesék vannak a magyar kincsben, akkor sokkal nagyobb kedvvel olvasgatnák a gyűjteményeket, hátha rátalálnak egy-kettőre. Hozzáteszem: főleg akkor, ha megtudnák azt, amit sokan már tudnak: hogy sok-sok népmese olyan szimbólumokat tartalmaz, amelyek eredetileg erotikus, szexuális utalásúak voltak, mindössze annyi történt, hogy ez a jelentés feledésbe merült.
Nem kis részben az egyház, illetve az álszent (?) polgári társadalom hatásának köszönhetjük ezt – írja Burány Béla egyik tanulmányában. Tudta Ön például, hogy a víz a népmesékben és a népdalokban egyértelműen a női princípium jelképe? Talán egyértelműbb, ha azt mondjuk, hogy tó, gödör vagy lyuk. A hal a kutató szerint ezzel szemben fallikus jelkép, vagyis a férfiasság szimbóluma. Ennek fényében talán már máshogy értelmezzük azt a mondatot, hogy a Tisza hal nélkül holt folyó lenne. Ugye mennyire igaz?
Ugyanígy falloszjelkép a hosszú csőrű madár is, például a gólya (mert ugye még mindig a gólya hozza a babát), olvassuk csak ezt: „Duna vize, Tisza vize, mind a két széjje sárga. / Közepébe, közepébe egy kis madár leszálla. / Két szárnyával veri széjjel a vizet! / Most tudtam meg, / Hogy a babám nem szeret”. Burány Béla szerint a víz széjjelverése nem másnak a jelképe, mint a szexuális aktusnak.
Ám vannak olyan mesék, amelyek nyíltan, mindenki által észrevehető módon erotikusak. Pár éve több olyan gyűjtemény jelent meg, melyben ezeket az erotikus népi történeteket gyűjtötték össze. Íme egy közülük. Jó szórakozást!
Hát a régi időbe nagyon nagyba ment az, hogy ha valaki megnősűt, hogy szűz legyen a lány! No, az egyik asszonnak is férhű ment a lánya. Jó e is mút a lakodalom, de lássa az asszon, hogy nagy gondba van a menyasszon. Megkérdezi a lányát:
– Mi bajod? Aszongya a lány:
– Jaj, édesanyám, ojan bajba vagyok! Nemsoká le kő fekünni, oszt mi lesz, ha a Jóska megtudja, hogy nem vagyok szűz?
Hát egy kicsit gondba esett az asszony is, de aztán kigondóták, hogy majd az asszon odakészít egy üveg piros tintát, oszt megma-gyarázta a lánnak, hogy mikó évégezték a dógot, csak vegye ki a gyugót, oszt löttyentse le az ágyat, hogy lássa a vőlegény, hogy még szűz vót. No, úgy is vót. Az asszony be a kamrába, le a pócrú az üveget, oszt be, ahun majd alszanak a fiatalok.
Úgy is vót, ahogy megbeszéték. Mikó évégezték a dógot, a lány odanyút az üvegé oszt jó befröcskőte az ágyat. Hát mikó reggé főkel, nézi a vőlegény, hát tiszta ződ az ágy! Hát szalad mingyá, híjja az örömanyát, hogy mi történt?
– Hát édes fiam! – csapott patáliát az asszony. – Ijen-ojan nagy faszú vagy, oszt ráfakajtottad a lányomra az epét. Hát ki tehet arrú?
Hozzászólás zárolva.