Bakonyi dínók viszik a levelet
A földi bioszférát egykor uraló dinoszauruszok világáról jelentetett meg bélyegkisívet a Magyar Posta. A Petényi Tibor Zoltán grafikusművész tervei szerint készült kiadvány alapváltozatát 50 000, míg a sorszámozott feketenyomatot 2000 példányban az ANY Biztonsági Nyomda gyártotta.
Induljuk el egy időutazásra! Ezzel a bélyegkisívvel most visszamegyünk 85 millió évet a Föld történetében, és máris a késő kréta korban találjuk magunkat. Ezekben a történelem előtti időkben bolygónk egészen másképpen nézett ki. Más alakúak voltak a kontinensek, más volt az éghajlat, sőt a mai korhoz képest teljesen más állatok és növények népesítették be a szárazföldeket és a vizeket. Emberek sem éltek még, ezért nem volt, aki lerajzolta vagy fényképet készített volna róluk – minden, amit tudunk ezekről az állatokról, a kőzetekből előkerült fosszíliák tudományos vizsgálatán alapul.
Minden földtörténeti korszaknak megvannak a jellegzetes élőlényei – ebben a korban, ahová a bélyeggel most eljutottunk, a dinoszauruszok és közeli rokonaik az uralkodó állatok.
A dinoszaurusz szó azt jelenti, hogy ijesztően nagy vagy félelmetes gyík vagy hüllő. Amikor a 19. század közepén a tudósok ezt az elnevezést adták, sokkal kevesebbet tudtak, mint ma, hiszen ez a kifejezés nem fedi tökéletesen a valóságot. Tényleg léteztek közöttük sokak fantáziáját megragadó, félelmetes külsejű és gyakran hatalmas méretű állatok, de nagy részük ember nagyságú vagy annál kisebb volt – azaz nem mindegyik volt félelmetes. Nem is beszélve arról, hogy a dinoszauruszok csak távoli rokonai a mai gyíkoknak. Sokkal közelebb állnak a mai madarakhoz, melyre többek között nagyon hasonló fészekrakási tulajdonságaik is utalnak.
A bélyegkisív azokból a dinoszauruszokból és őshüllőkből mutat be néhány fajt és élőhelyeiket, melyek fosszíliái Magyarország területéről, a Bakonyból kerültek elő.
A hat különböző címletet tartalmazó kisív felső sorában a négy lábon járó, növényevő Ajkaceratops kozmai, a kistermetű, legfeljebb pulykaméretű, valószínűleg csapatban vadászó ragadozó Pneumatoraptor fodori, és a Bakony sárkánya, a körülbelül 3,5–4 méter szárnyfesztávolságú, mindenevő repülő hüllő Bakonydraco galaczi látható. Az alsó sorban a 4–4,5 méter hosszú, négy lábon járó, növényevő, páncélos dinoszaurusz Hungarosaurus tormai, a rendszertanilag a modern krokodilok közé sorolható, legfeljebb 1 méter hosszú, rövid, tömpe orrú Iharkutosuchus makadii, és az akkori vizek csúcsragadozóinak számító, moszaszauruszok közé tartozó, de édesvízi környezethez alkalmazkodó Pannoniasaurus inexpectatus tekinthető meg. Az alkalmi bélyegzőt az 1,5 méter hosszú, növényevő, kis szarvval és jellegzetes, papagájcsőr-szerű szájjal rendelkező Ajkaceratops kozmai csőrrésze díszíti.
Tekintsünk fel a kisívről és térjünk vissza a jelenbe. A dinoszauruszok 175 millió éven át uralták a szárazföldeket, majd a madarakat kivéve minden képviselőjük kihalt 66 millió éve. Eltűnésük és az első ember megjelenése között több mint háromszázszor több idő telt el, mint az ember megjelenése és a jelenkor között. A tudományos munkákon kívül ma is számtalan könyv, film, játék foglakozik velük, népszerűségük továbbra is töretlen.
(Forrás: Dr. Ősi Attila, Makádi László, Botfalvai Gábor és Bodor Emese Réka: A bakonyi dinoszauruszok csodálatos világa, Budapest 2015)
Hozzászólás zárolva.