Black Friday kontra ‘Ne vásárolj semmit nap’

Miközben hajlamosak vagyunk azt képzelni, hogy november negyedik péntekén az egész világ arra az ütemre lép, hogy: blek-fráj-déj, blek-fráj-déj, a valóság az, hogy mindössze az emberiség 20 százaléka fogyasztja el az erőforrások 80 százalékát! Vagyis a népesség több mint kétharmadát egyáltalán nem érinti a black friday jelenség.

Az a bizonyos húsz százalék viszont olyan mértéktelenül ad teret a pazarlásnak, hogy évről évre egyre hamarabb érünk a végére a Földünk által újratermelni képes készletnek. Jó hír, hogy ez a tendencia idén megfordult és a tavalyihoz képest kicsit több mint három héttel később jött el a Túlfogyasztás napja. Ez nyilván betudható a légiközlekedés szinte teljes leállásának, a gyárak csökkentett üzemidejének, illetve annak az egyébként sajnálatos ténynek, hogy milliók veszítették el munkájukat, és nem volt pénzük vásárolni, fogyasztani. Félő azonban, hogy mint helyreáll a rend, visszaáll az előző évek pazarlása is.

Kibírod egy napig?

Szerencsés lenne tehát ezt a lassuló tendenciát megtartani és ennek egyik megnyilvánulási formája lehet, ha beállunk a ‘Ne vásárolj semmit nap’ mögé.

Az első Ne Vásárolj Semmit! napot –  Buy Nothing Day – a kanadai Ted Dave hirdette meg 1992 szeptemberében, majd 1997-ben tették át fekete péntekre, éles ellenpontjaként az elképesztő vásárlási őrületnek.
Nálunk 2004-ben tartották meg először és azóta egyre több szervezet áll mögé.

Ezek egyike a Tudatos  vásárlók egyesülete, amely még 2012-ben alkotta meg a maga ajánlását, 12 pontban:

1. A pénzeddel szavazol!
   A vásárlás a Te döntésed. Eldöntheted, mit és kit támogatsz, mit nem. Nem kell támogatnod a környezetszennyezést, vegyszerezést, gyermekmunkát, a buta, káros és felesleges dolgok tömeges gyártását.

2. A szemét a legdrágább!
   A szemét értelmetlen pénzkidobás Neked és terhelés a környezetnek: mindig gondold végig, mennyit dobsz majd ki abból, amit megveszel.

3. Cetli
   Vásárlás előtt írd össze, mire van szükséged. A nagy üzletek profi módszerekkel csábítanak felesleges pénzköltésre. Ne hagyatkozz ‘polctrükkökre’.

4. Helyben
   A nagy bevásárlóközpontok helyett vásárolj piacon, vagy helyi boltban. Kutasd fel a jó helyeket.

5. Mennyi műanyagot viszel haza?
   Vigyél magaddal táskát, szatyrot, ne fogadj el zacskót mindenhol. Válaszd az egyszerűen csomagolt árukat. Keresd a visszaváltható, illetve újrahasznosított csomagolást.

6. Keresd az eredetit!
   Ne dőlj be a szép külsőnek és a vicces dumának: kerüld a nem természetes alapanyagból, vegyszerek segítségével, gyárilag előállított ételeket.

7. Olvasd el a címkéket!
   Az élelmiszerek és kozmetikumok rengeteg káros (és felesleges) anyagot tartalmazhatnak. Ne kezeld magad vegyszerrel, se kívülről, se belülről, ha vegyszer nélkülit is kaphatsz.

8. Erőszakmentes szépség
   Válassz olyan kozmetikumokat, amelyeket állatkínzás nélkül tesztelnek, illetve nem tartalmaznak állati eredetű anyagokat.

9. Tartós használat!
   Kerüld az eldobható dolgokat, ezek tömeges előállítása és kidobása energiapazarlással és környezetszennyezéssel jár.

10. Frisset!
    Friss, hazai idényzöldséget és -gyümölcsöt vegyél az üvegházi, több tízezer kilométert utaztatott, mesterségesen érlelt, agyoncsomagolt és tartósított áruk helyett.

11. Helyi termékeket vegyél
    Keresd a lakóhelyed közelében készülő dolgokat. Így a helyi környezetedet támogathatod, valamint kevésbé járulsz hozzá a szállítással járó környezetterheléshez.

12. Nem mindegy!
    Ha nincs is tökéletes termék, keresheted mindig a jobbat. Legyél tudatos: járj utána, hogy ki állítja elő, mit tartalmaz, mibe csomagolják, hová kerül.