Boldogtalan vagy? Itt a megoldás!

Magyarországon négy éve indult a Boldogságóra mozgalom, amelynek eredményeképpen ma 350 boldog iskola működik az országban. Majd 5000 csoportban tartanak boldogságórákat, amelyeken több mint 80 000 diák vesz részt. A Boldogságóra mozgalmat indító Jobb Veled a Világ Alapítvány célja a gyerekek boldogságszintjének emelése iskolai körülmények között. Idén a nemzetközi boldogságnapon jelenik meg az új Boldog Iskola pályázat, amelyen oktatási intézmények pályázhatnak a cím elnyerésére (www.boldogiskola.hu).

A World Happiness Report éves jelentései szerint annak ellenére, hogy Magyarország továbbra sem a legkedvezőbb helyet foglalja el a világ országait a lakosok boldogságszintje alapján rangsoroló listán, a trend azt mutatja, hogy évről évre emelkedik a mért boldogság szintje Magyarországon. A 2018-ban kiadott jelentés szerint Magyarország már a 69. helyet foglalja el a 156 országot rangsoroló listán, ahol 2012-ben még a 110., 2013-ban a 104., 2016-ban a 91., 2017-ben pedig a 75. helyen állt.

A vizsgálatban ötezer 17–88 éves férfi és nő vett részt, a felmérés kiterjedt az élettel való elégedettség, az érzelmi, a pszichológiai, a szociális és spirituális jóllét illetve a mentális egészség szintjének a megállapítására is.

A főbb eredményeket összegezve megállapítható, hogy a World Happiness Reportban (2018) közöltekkel megegyezően a hazai vizsgálat szerint is a 2018-ban megkérdezettek minden régióban boldogabbnak mondják magukat, mint a 2017-es mintában szereplők. A boldogságszint emelkedése a Nyugat-Dunántúlon és a Dél-Alföldön a legmarkánsabb, Közép-Magyarországon a legkisebb mértékű. Jelentős a boldogságszint-emelkedés Békés megyében.

A 2018-as vizsgálat is megerősítette, hogy a nők a mentális egészség és a pszichológiai immunitás terén is jobban állnak, mint a férfiak.

Megerősítette az idei felmérés azt is, hogy akik gazdagnak vagy jómódúnak vallják magukat, azok jelentősen boldogabbak. Ugyancsak boldogabbak a több gyermeket nevelők, az iskolázottabbak és a házasságban vagy kapcsolatban élők. A kutatás szerint a legboldogabbnak a 4 vagy annál több gyermeket nevelő férfiak és nők vallják magukat. Változatlanul a 36–50 évesek korcsoportjába tartozó férfiak és nők boldogságszintje a legmagasabb.

Az iskolai végzettség fokozata jelentős „együtt járást” mutat a boldogság, a megküzdőképesség, a boldogságteremtés, a mentális egészség és az élettel való elégedettség szintjével, legboldogabbnak a diplomával rendelkezők mondják magukat.

A felmérés szerint a kistelepüléseken élők sokkal boldogabbak, mint a városiak, és a Budapesten élők boldogságszintje a magyar lakossági átlag alatt van, ez a megállapítás az eredmények alapján igaz a mentális egészség és a pszichológiai immunitás területén is.

Magyarország boldogságtérképe minimális átrendeződést mutat. Változatlanul Észak-Magyarországon a legkevésbé boldogok az emberek, és a Nyugat Dunántúlon lakók vallják magukat a legboldogabbnak. A megyeszékhelyek közül a Szombathelyen élők a legboldogabbak. A Közép-Magyarország területén élők boldogságszintje ugyanakkor a magyar lakossági átlag alá került.  A megyék szintjén jelentkező változás, hogy Békés megye bekerült a legboldogabb megyék közé.

Nógrád megye változatlanul a legkevésbé boldog, és Salgótarján is a megyeszékhelyek rangsorának az utolsó helyét foglalja el. A friss adatok alapján a budapesti lakosok boldogságának, mentális egészségének és pszichológiai immunitásának a szintje alacsonyabb Magyarország nagyvárosban élő lakosainak átlagos szintjénél.