Csipetnyi ármánnyal fűszerezett szerelm, muzsika, tánc és kacagás
Hungarikummá kéne nyilvánítani Oszvald Marikát is – mondta nekem néhány éve egy fellépés előtt az Operett Színházban Kerényi Miklós Máté. A Junior Príma díjas magyar színész alighanem nem tévedett. A Magyar Operett azóta már valóban Hungarikum, és nem véletlen. Legyen válság, legyen jólét, legyen eső, legyen napfény, az operett műfaja Magyarországon minden pillanatban fénykorát éli. A műfaj elkötelezettjei 2002-ben Kálmán Imre születésének 120. évfordulóján a Magyar Operett Napjává nyilvánították október 24-ét. A sors fintora, hogy másik operettgéniusz, Lehár Ferenc éppen ezen a napon halt meg.
Világhírrel büszkélkedhet a magyar operett, pedig nem magyar találmány. Keresztapja maga Mozart volt, aki operácskának, vagy inkább kis operának nevezte a könnyed találmányt. Nem véletlen, már ő is gyakran mondogatta, hogy a muzsika nem szabad, hogy az előkelő paloták falai között rekedjen. Olyan zenét kell írni, amit a suszterinasok is azonnal kívülről fütyülnek!
Jacqes Offenbach 1840-be aztán igazán berobbant vele a közéletbe az Orfeusszal Párizsban. Rá húsz évre Johann Strauss emelte királyi trónra a bécsi keringőt. A Denevért a mai napig nagy siker övezi – és nemcsak szilveszterkor.
A magyar operettet Kálmán Imre és Lehár Ferenc képviselik az első helyen, de olyan nagyszerű zeneszerzők is ott sorakoznak mellettük, mint Kacsóh Pongrác, Huszka Jenő, Eisemann Mihály, Jakobi Viktor vagy Fényes Szabolcs.
Sokan ma is leggyintenek, és lenézik ezt a műfajt, pedig az operettelőadások mind a mai napig telházzal mennek mindenütt! Egy Csárdáskirálynő Leningrádttól Tokióig ma is siker.
A Magyar Operett ma Hungarikum!
Nézz meg egy nagyon-nagyon régi felvételt a Csárdáskirálynőből Honthy Hannával és Feleki Kamillal! Mára garantáltan jó lesz a kedved!
Hozzászólás zárolva.