Facebook hozzászólás
465

Egy seprűnyél is lehet örömforrás

Gondoltad volna, hogy a ma boszisapkaként ismert hegyes kalapnak nincs is semmi köze a boszorkánysághoz? No és azt, hogy a seprűn lovaglás is egy kéjes szertartás része, semmint utazási módszer?  Egy angol parasztcsalád fiktív történetét feldolgozó, A boszorkány című horrorfilm augusztus 5-től kapható DVD-n és BD-n – ennek kapcsán összegyűjtöttünk pár érdekességet az okkult világból.

Elég, ha szeplős voltál vagy egynél több kutyád volt, a XV-XVIII. századi Angliában ennyiért már nemtől függetlenül megvádolhattak boszorkánysággal. De legalább, amíg igazat adtál nekik, megúszhattad a halálbüntetést, hiszen ez csak azokra várt, akik tagadtak és nem tűrték az ujjal mutogatást.
Az angol, 1735-ös boszorkányságról szólótörvény egészen 1951-ig érvényben maradt; és bár gondolhatnánk, hogy addigra bőven feledésbe merült és senki nem foglalkozott vele, 1944-ben még volt, akit erre a törvényre hivatkozva ítéltek el – Jane Rebecca Yorke hamis szeánszokkal verte át vendégeit.
Ugyan Yorke esetében már szinte egyértelmű, hogy a mágia szóba se jöhetett, ám kevesen tudják, hogy ez évszázadokkal előtte sem volt egy olyan gyakran bevett szokás, mint a mai filmekből azt hinnénk. Az óriási tűz és hőbörgő embertömeg képe még a salemi boszorkányperek idejére sem jellemző. Akiket 1692-ben elítéltek, akasztásos halált haltak.

Kép: Pixabay
Kép: Pixabay

 

A tipikusnak mondható hegyes sapka is csupán városi legenda, ennek az asszociációnak az eredete igencsak homályos. Egy felfogás szerint az a sisak adja az alapot, amit 1215 után III. Ince pápa vezetett be a zsidók számára. A burjánzó antiszemitizmus révén az emberek szépen lassan az eretnekekhez, pogányokhoz és démonokhoz kötötték ennek a viselését. A ma boszorkánysapkaként ismert fejfedő kulturális antropológusok szerint lapföldi vagy Japán eredetű. A művészetekben ez a kalap az 1700-as években jelent meg különböző festményeken, idős hölgyek viseleteként. Valószínűleg innen ered a boszik és a hegyes sapkák összekapcsolása.

08_TheWitch_BDA seprűn lovaglás hiedelmének eredete a szárnyalástól függetlenül is kevésbé földhözragadt. Akik gyakorolták a boszorkányságot, olyan gyógynövényekkel és bájitalokkal is kísérleteztek, amelyek mandragórát tartalmaztak. Ebben a növényben két olyan vegyület is található, az atropin, illetve a szkopolamin, amelyek kis mennyiségben eufórikus érzetet, nagyobb dózisban viszont hallucinációt okozhatnak.
A meztelenül végrehajtott rituálék során a gyógynövényből készült kenőcsöt a résztvevőknek a homlokuk, csuklójuk, karjuk és lábuk mellett egy olyan tetszőleges tárgyra is rá kellett kenniük, amely segíti majd őket az ezoterikus utazásban. A kenőccsel bevont tárgy (a seprű mindig kéznél volt) és a boszorkányok meztelen nemi szerve közötti súrlódás ezt a kenőcsöt bejuttatta a „bizarr szeánszon” résztvevők szervezetébe, amely lebegő érzést okozott számukra. Ennek a leírása állandósította a boszorkányság jelképévé a seprűnyelet és repülést.

 

Egy angol parasztcsalád fiktív történetét feldolgozó, A boszorkány című horrorfilm augusztus 5-től kapható DVD-n és BD-n – ennek kapcsán gyűjtöttünk össze ezeket az érdekességet az okkult világból.
(Kép: sajtóanyag)



Facebook hozzászólás
További cikkek

Hozzászólás zárolva.

PÉLDA-KÉP

1 / 258

KUL-TOUR

1 / 158

ÉLET-MÓD

Kedves Olvasónk!
Ha érdekli ez a téma, és szeretne heti hírlevelet kapni a témában, vagy értesítést a megjelent új cikkekről, kérjük, adja meg nevét és e-mail címét!