Facebook hozzászólás
985

Egyre sűrűbben röpködnek a bőregerek!

A denevér szó hallatán a legtöbb ember két dologra asszociál. Megjelenik előtte a hős repülőember képe és a kis éjszaka portyázó bőregéré is, melytől oly sokan iszonyodnak. Ez utóbbi szaporodásának azonban most mégis örül Európa.

Vannak, akik tartanak a denevérektől, de a szakemberek szerint az ultrahanggal tájékozódó, éjszaka röpködő emlősök alapvető szerepet töltenek be az ökoszisztémában. A rovarral táplálkozó denevérek a szúnyogokat és a gabonát veszélyeztető kártékony rovarokat pusztítják, a gyümölcsevő denevérek pedig kulcsfontosságúak a trópusi őserdők és sivatagok növényinek beporzásában, ráadásul fontos szerepük van a magvak szétszórásában is, azokat ugyanis ürülékükkel hordják szét.

Kép: MTI

Az európai denevérpopuláció megszenvedte a 20. század második felét. Az intenzív mezőgazdasági termelés, a denevérek pihenőhelyeinek elpusztítása és az öreg házak gerendáinak mérgező anyagokkal kezelése miatt jelentősen csökkent a számuk. Több évtizedes csökkenés után 1993 és 2011 között nem kevesebb, mint 40 százalékkal nőtt az európai denevérpopuláció. Az Európai Környezetvédelmi Ügynökség (EEA) eddigi legátfogóbb tanulmányában kilenc ország – köztük Magyarország – hatezer olyan élőhelyét vizsgálták meg, ahol a 45 európai denevérfajból 16 alszik téli álmot – adta hírül az MTI.

Olyan magas, mint egy emberi hüvelykujj
A délnyugat-angliai Bristol közelében fekvő Blagdonban még 2012-ben megjelöltek egy durvavitorlájú törpedenevért (Pipistrellus nathusii), amelyre 2013 végén mintegy 600 kilométerrel arrébb, Hollandiában bukkantak rá. Az állat már elpusztult, de azonosító gyűrűje segíthet megoldani a kutatóknak egy régi rejtélyt, ugyanis ez lehet az első bizonyítéka annak, hogy ennek a denevérfajnak az egyedei átkelnek az Északi-tengeren. A durvavitorlájú törpedenevérek súlya 6 és 15 gramm között mozog, az állatok nagyjából olyan magasak mint egy emberi hüvelykujj. Vándorlási szokásaikról ez idáig rendkívül keveset tudtak, mivel túlságosan kicsik ahhoz, hogy a madaraknál és nagyobb fajoknál használt jelölésekkel lássák el őket. Ez volt az első alkalom, hogy egy ekkora távolságot megtett példányra bukkantak.

Két denevérfaj, a bajuszos denevér (Myotis mystacinus) és a Brandt-denevér (Myotis brandtii) egyedeinek száma jelentősen szaporodott, nyolcnál pedig mérsékelt populációnövekedést tapasztaltak. Három faj egyedszáma stabil maradt, kettővel kapcsolatban azonban nem tiszta a kép. Egyetlen fajnál találtak visszaesést: a szürke hosszúfülű denevér (Plecotus austriacus) egyedeinek száma csökkent. A most gyarapodó tendenciát mutató denevérfajok közül sok továbbra is ritkának és sérülékenynek számít, és újabb veszélyforrás számukra a klímaváltozás.  Az utóbbi évek természetvédelmi intézkedéseivel sikerült elérni az európai denevérek számának növekedését, vélekedett Hans Bruyninckx,az EEA vezérigazgatója, aki felhívta a figyelmet arra is, hogy sok denevérfaj továbbra is veszélyeztetett, így élőhelyeik megőrzése még mindig az elsődleges feladatok közé tartozik.

Te milyen állatot szeretsz?
Gyakran az állatoknak is meg kell küzdeniük az előítéletekkel. Sokan azért nem akarnak macskát, mert öntörvényű. Mások azért nem vennének magukhoz soha kutyát, mert szétrágja a kanapét. Különben is, a róka ravasz, a nyúl pedig fél.


Facebook hozzászólás
További cikkek

Hozzászólás zárolva.

PÉLDA-KÉP

1 / 258

KUL-TOUR

1 / 158

ÉLET-MÓD

Kedves Olvasónk!
Ha érdekli ez a téma, és szeretne heti hírlevelet kapni a témában, vagy értesítést a megjelent új cikkekről, kérjük, adja meg nevét és e-mail címét!