Fehérvárcsurgó, ahol Európa és Magyarország találkozik

Úgy a nyolcvanas évek közepén elképedve álltam a fehérvárcsurgói Károlyi Kastély előtt. Nem hittem a szememnek, hogy az egykor szebb napokat látott kastély milyen romokban áll. Csak egy vacak drótkerítés vette körül, minden fala omladozott, a parkot meg fel sem lehetett ismerni…

Ma ugyanígy álltam elképedve, de most már a csodálattól! Teljes pompájában áll a XIX. század nemesi kastélya a mintegy 50 hektáros történelmi angolpark kellős közepén. Csodálatos a díszkert, újra működik a dísztó és a kis hidak, egy ifjú pár elképzelni sem tud ennél szebb környezetet a boldogító igenhez… A Magyar és Európai Kulturális Találkozó Központ pedig a család támogatásával Angelica grófnő személyes közreműködésével! páratlan módon teljesíti misszióját.

A csurgói kastély építése 1844-ben annak a Heinrich Kochnak a tervei alapján kezdődött, aki az angol klasszicista stílusú pesti Károlyi palota átépítését is végezte. A családnak 1944-ben kellett elhagynia a kastélyt. 50 évvel később a família segítségével megszületett Károlyi József Alapítvány által kidolgozott kulturális alapítvány segítségével és az állam támogatásával elkezdődött az egész birtok kulturális újrahasznosítása.

A munkálatok a kápolnával kezdődtek. Az oltárképet a háború alatt ellopták. Évekkel később egy józsefvárosi piacon bukkant rá a Szépművészeti Múzeum egyik munkatársa. A festmény hosszú évekig feltekerve feküdt az intézet pincéjében, míg az egyik munkatárs rábukkant, és végül a helyére került az alkotás.

Maga a kápolna csodálatos csipkeszerű visszafogott díszítéseivel. Miután felszentelt hely, esküvőket és keresztelőket is tartanak benne.

Ma már látogatható az egész kastély, főként a szállóvendégeknek, de másokat is szívesen körbevezetnek.

Az egyik terem éke ez a gobelin, amelyik aprólékosan ábrázolja a családfát. A kétszintes könyvtár fölött magasodik Magyarország első vasbeton kupolája.

Az eredeti gyűjtemény minden darabja megsemmisült a háború alatt. Máglyán végezték ott, helyben. Ma adományból csupa címertannal és családfakutatással foglalkozó könyveket őriznek benne. A felső szintre csak kutatók mehetnek fel egy titkos ajtón keresztül.

A korabeli gardróbban gyönyörű, XIX. századi ruhákat találunk,

és őrzik még a kastély egyetlen, eredeti berendezési tárgyát, ezt a széket is.

Az egykori cselédszobák helyén, a tetőtérben ma két különleges festményóriást őriznek temperált körülmények között.

Mindkettő annak Francesco Fontebassonak (1707-1769) a munkája, aki kora kedvelt mestere volt, és nemcsak a Károlyi családnak dolgozott, de neki köszönthetjük a szentpétervári Téli Palota egyes freskóit is.

A kastély Bécsben élő építészét az akkor ifjú Ybl Miklós képviselte a helyszínen, mint a Károlyi család – mondjuk így – művezetője. Ő is szeretett volna valami maradandót alkotni.

Neki köszönhetjük ezt a csodálatos mellékfolyosós fa lépcsőt, ami a főbejáratról vezetett föl. Ma is minden porcikája eredeti.

Már az építkezés alatt kiderült, hogy a bálterem kicsit kicsire sikerült, ezért találták ki a hatalmas, parkra néző ajtókat

és az úgynevezett csipketeraszt, ami megfelelően bővítette ki a termet, és ami elbűvölte a vendégeket.

A kastély alatti pincerendszer még a mai igényeknek is megfelelő teret enged mindenhez. Az ott zajló kulturális eseményt semmi sem zavarja, hiszen gyönyörűen restaurálták a téglaboltíveket, isteni az akusztikája, bámulatoson modern a látványkonyhája. Egy dolog nincs – szerencsénkre – térerő!

Gyönyörű a kastély este is, a park pedig maga a kikapcsolódás. Bármikor ellátogathatunk egy finom ebédre, vacsorásra, vendégszobák, olvasóterem és természetesen folyamatos idegenvezetés áll a vendégek szolgálatára.