Gyógyít az éneklés Terecskei Rita szerint
A Class Utasban hétről hétre Magyarország legismertebb és legkedveltebb előadói vallanak szakmai és magánéleti titkaikról is. Legutóbbi vendég Terecskei Rita volt, aki épp zenekari próbára indult, amikor Garami Gábor alkalmi taxijának utasaként első zenei élményéről is mesélt.
A Zanzibar több mint egy évtizede alakult, a zenekar friss, fiatalos és lendületes stílusával gyorsan a rajongók kedvencévé vált, tavaly jelent meg a csapat hetedik stúdióalbuma Mindent lehet, mindent szabad! címmel. A siker nagyban köszönhető a zenekar meghatározó frontemberének, Terecskei Ritának, aki a Class FM népszerű digitális műsorában mesélt első zenei élményéről, a kottához való viszonyáról és énektanári tapasztalatairól is.
– Az oviban a szülőknek játszottunk valami darabot, és egy cipót kötöttek a fejemre, amire azért emlékszem nagyon, mert haza akartam vinni. Valahogy úgy volt a dal: ’Én vagyok a kiscipó, engem sütött nagyanyó… – kezdte nevetve Rita, aki elmondta, hogy később sem hagyott fel az énekléssel, de a kottaolvasást soha nem kedvelte. – A szólampróbákon kóristaként miközben néztem a kottát, folyamatosan figyeltem az éneklésre is. Aztán amikor felszólított Jutka néni, hogy most a Terecskei elénekli a szólamát, fordítva fogtam a kottát, de így is hibátlanul adtam elő, mert odafigyeltem és érdekelt – folytatta a sztár, aki ma már tanítja is azt, amihez a legjobban ért.
– Szerintem azért szeretnek hozzám járni, mert nem vagyok vaskalapos. Nem szoktam első körben énekeltetni az embereket, mert én sem tudnék, utálok is így énekelni. Nálam nem kötelező a kotta, mindig azt szoktam mondani, hogy az éneklés gyógyít. Teljesen mindegy, hogy jó-e hallgatni vagy sem, ha jó hatással van arra, aki énekel. És ha még hallgatni is jó, az nagyon klassz – magyarázta a Zanzibar frontembere Garami Gábornak, akiben az elhangzottak középiskolás élményeit idézték fel.
-Volt két irodalomtanárom, nekik köszönhetem, hogy ma rádiózok. Az egyiknek feltűnt, hogy jó a hangom, ezért szavalásra buzdított, a másik pedig egyenesen a színjátszás felé irányított.
A hatásukra kétszer próbáltam meg felvételizni a Színművészetire, de miután nem sikerült, inkább a zenélés felé fordultam. A dobolással párhuzamosan ugyan játszottam amatőr társulatokban is, de végül 1995-ben a rádiózásnál kötöttem ki, ahol a mai napig hallatom a hangomat – árulta el a Class FM népszerű műsorvezetője.
Mi a közös a zenélésben és a sportban? Hogy néz ki a Zanzibár próbaterme? Miért szeretne kommunában élni Terecskei Rita? Erre is választ kapsz a Class Facebook oldalán!
Hozzászólás zárolva.