Három az egyben! Fantasztikus kiállítások a MNG-ben!

Ritka alkalom, hogy egy intézményben egyszerre három tárlat nyílik meg. A jeruzsálemi Izrael Múzeum anyagából rendezett tárlat mellett a dada és szürrealizmus magyar recepcióját az Átrendezett valóság, a szürrealista és dadaista ihletésű filmművészet alkotásait az Életre kelt (film)kísérletek című kísérőtárlatok mutatják be.

A Dada és szürrealizmus többek között Marcel Duchamp, Max Ernst, Man Ray, Joan Miró, Kurt Schwitters, René Magritte és Salvador Dalí művei révén nyújt átfogó képet a dadaizmus és a szürrealizmus nagy hatású alakjairól, eseményeiről, dokumentumairól és hatásáról az 1910-es évek végétől az 1970-es évek közepéig. A válogatás nagy hangsúlyt fektet a két irányzat többféle műfajt, technikát és médiumot teremtő sokszínűségére és rájuk jellemző változatos technikai kísérletekre. Az Izrael Múzeum mintegy 1200 darabos dadaista és szürrealista kollekciójából a 120 legkiemelkedőbb munka érkezett Budapestre. A kiállításon bemutatott alkotások – festmény, objekt, fotómontázs, kollázs, asszamblázs és readymade – a dadát és a szürrealizmust meghatározó fogalmak, témacsoportok bemutatásával kínál betekintést az irányzatok történetébe. A dada és a szürrealizmus radikálisan megújította a művészetről való gondolkodást. A dada a hétköznapi tárgy átértelmezésével, a hagyományos esztétikai értékek megkérdőjelezésével, a szürrealizmus pedig a valóságfogalom kitágításával az alkotófolyamat új lehetőségeit teremtette meg.

Az Átrendezett valóság című társkiállítás a két irányzattal kapcsolatba hozható, magyarországi közelítésmódokat – mások mellett Kassák Lajos, Bortnyik Sándor, Moholy-Nagy László, Hantai Simon, Csernus Tibor műveit – mutatja be. A magyar köz- és magángyűjtemények műveiből összeállított tárlat a nemzetközi kollekcióhoz hol szorosabban, hol lazábban kötődő fogalmi párbeszédnek enged teret. A belső összefüggések, áthallások, hasonlóságok és különbségek erőterében kísérli meg felmutatni a dada és a szürrealizmus magyar művészetre gyakorolt hatását. A válogatás olyan sajátos alkotói stratégiákat, „kreatív olvasatokat” mutat be, amelyek a változó közép-európai, illetve magyar társadalmi és politikai valóság közepette

Az Életre kelt (film)kísérletekcímű kísérőtárlat a két világháború között kibontakozó első filmavantgárd emblematikus alkotásait és keletkezésük körülményeit mutatja be. A kiállítás Man Ray, Fernand Léger, Viking Eggeling, Luis Bunuel és Salvador Dalí szürrealista és dadaista mozgóképei mellett a magyar filmművészetnek ezt a különös fejezetét is áttekinti.

A huszonkét filmet felvonultató tárlaton három premiert is tartanak: Gerő György 1924-ben publikálta Béla című filmjének forgatókönyvét, magából a filmből azonban csak néhány kocka maradt fenn. Ezek alapján rekonstruálta az alkotást az amerikai Bruce Checefsky. Az első. konkrét szerzőhöz köthető magyar animációs film, a Mr. Pipe rettenetes éjszakája Bortnyik Sándor nevéhez fűződik. A később Angliában világhírűvé vált Halász János közreműködésével készített szürreális montázs mellett a látogatók Bortnyik rajzaival, animációival, képregényeivel és egy társasjátéktervével is találkozhatnak. A kiállítás harmadik premierje, Gyarmathy Tihamér 1953-as Kísérleti filmje a növényi és állati preparátumok fotogramjaiból összeállított alkotás a tárlat szervezése közben került elő. Az összesen 150 percnyi filmet bemutató kiállításon olyan emblematikus alkotások, mint Luis Bunuel Andalúziai kutyája vagy Fernand Léger Mechanikus balettje mellett számos fotóval, rajzzal, mozgástanulmánnyal, korabeli nitrófilmtekercsekkel és egyéb dokumentumokkal is találkozhat a közönség.

A kiállítások október 5-éig tekinthetők meg.