Hogy lehet okos egy város nálunk?

A távolságok leszűkültek: ma már nagyon sok munkát lehet távolból végezni, és hamar el lehet jutni egyik településről a másikba. Sok szakmánál egyszerűen megszűnik a helyhez-kötöttség. Így a jövő azoké a településeké, amelyekben kimagasló az életminőség. Az „okosvárosok” üzemeltetői összehangolt vezérlőrendszerekből irányítják a közszolgáltatásokat: az energiahálózatot, a víz- és a csatornarendszert, a hulladékgazdálkodást, a tömegközlekedést. A számítógépes hálózatokba szervezett városirányítás hatékony és költségtakarékos, végső soron élhető, és fenntartható lakókörnyezetet teremt a polgároknak.

Hogy nem valamiféle délibábos elképzelésről, hanem a közeli jövőről van szó, azt jól mutatja, hogy Bécs északkeleti külvárosában, Aspernben már épül egy kísérleti városrész. Innen metrón 25 perc alatt elérhető Bécs központja, de Pozsony belvárosába is be lehet érni 28 perc vonatozással. Ebben a hipermodern osztrák városnegyedben az épületektől kezdve az elektromos hálózatig mindent egységes irányítási rendszerbe szerveznek. Így mindig csak annyi villamos energiát termelnek, és táplálnak be a hálózatba, amennyit ténylegesen fel is használnak. A fogyasztást pedig a legkorszerűbb érzékelők, és irányítási rendszerek tartják kordában. A bécsi önkormányzat, annak energiaszolgáltató cége egy globális, vezető technológiai vállalat együttműködésében elindított városfejlesztési projektet a világ 10 legfontosabb Smart City-jei között jegyzik, Európában pedig a legnagyobb: 240 hektáron máris megépült 3240 lakás, egy iskolai kampusz, kollégium és egy technológiai kutatóintézet. 2028-ra felhúznak egy bevásárlóközpontot, további 5300 lakás épül, és kiköltözik oda mintegy 20 ezer munkahely.

Az osztrák főváros helyzete természetesen merőben eltér Paksétól és Salgótarjánétól. De Paks és Salgótarján is távol esik egymástól – nem csupán földrajzilag, de adottságaikat tekintve is.

Paks egykor csöndes kistelepülés volt. Az atomerőmű megépítése óta, 35 éve kivételesen jó helyzetben van és tudatos városfejlesztéssel törekszik élhető környezetet teremteni a helybelieknek. A paksi lakosok száma az atomerőmű bővítése miatt a közeljövőben 10-15 ezerrel felduzzadhat, az újonnan érkezettek egy része pedig várhatóan tartósan le is telepszik majd a városban. Ez meglátszik az ingatlanpiacon is: jócskán felmentek az árak, már felhúztak kisebb társasházakat, és rövidesen új lakópark is épül.

Salgótarján az ország egyik legszebb táji környezetében fekszik. Egykor virágzó ipari központ volt, lakótelepek épültek, belvárosa az ötvenes-hatvanas években egy fiatal építészcsapat tervei alapján készült, még az UNESCO urbanisztikai díját is megkapta. A helyi iparvállalatok lassú sorvadása, majd csődje miatt a város jövőképe a rendszerváltás utáni években a ködbe veszett. Azóta rengetegen költöztek el, lakossága egyre fogy. A városvezetés célja megállítani és megfordítani ezt a tendenciát. Egyelőre a közintézmények energiafelhasználásának ésszerűsítésébe vágna bele, de később – állami támogatás vagy magánbefektetés révén – szeretnék kiterjeszteni a rendszert a magánlakásokra is.

– Jó minőségű ingatlanokból és lakótelepi lakásokból egyaránt csekély a kínálat, kevés az átalakítható épület és újak se nagyon épültek – mondja Nagy Péter, az egyik nagy pénzintézet kelet-magyarországi regionális vezetője. A szakértő arra számít, hogy az „okosváros” programhoz való csatlakozás az ingatlanpiacot tovább élénkíti majd. Reményei szerint kisebb építőipari vállalkozók belevágnak néhány 4-8 lakásos társasház kivitelezésébe is, új, beépíthető telkek állnának a vállalkozások rendelkezésére. Arra számít a városvezetés, hogy belátható időn belül tényleg több ezer fővel gyarapodik majd Salgótarján lakossága. Ugyancsak a helyi ingatlanpiacot élénkítheti, hogy a városkörnyéki falvakban, tanyákon a holland nyugdíjas-kolóniák után már orosz vevők is megjelentek. Aki pedig eladja a falusi házát, várhatóan beköltözik majd a városba.