Pardi Norbert videó-interjú
Kérdések és válaszok a Pfizer-BioNTech vakcináról
Rengetegen félnek tőle, míg mások, alig várják, hogy megkapják az oltást. Pardi Norbert professzor a University of Pennsylvania kutatója – aki egyben Karikó Katalin munkatársa is – mindent elmond a vakcináról.
Pardi Norbert professzor, mindenre kiterjedő videó-interjúban mesélt a KOVIDők blognak a nálunk is használatos vakcináról. A beszélgetés lényegét a szeretlekmagyarorszag.hu foglalta össze
A vakcina működése
A legyengített kórokozóhoz képest ez egy újabb technológia, amivel kapcsolatban már 10-25 éve folynak kutatások. Nagyon sok nyilvános, publikált adat áll rendelkezésre az ez idő alatt lezajlott – elsősorban állatokon történt – vakcinálásról. Egyik nagy előnye ennek a technológiának, hogy az oltást követően nem tud kialakulni fertőzés – mivel nem egy legyengített vírussal működik. Az mRNS technológia másik előnye: a vakcinálást követően maximum 1-2 hétig van jelen a szervezetben. Az mRNS-eket felveszik a sejtjeink és elkészítik azokat a fehérjéket, amik ellen immunválasz fog kialakulni, és közben az RNS lebomlik.
A vakcina és a DNS
Nagyon fontos: az RNS semmiképpen nem tud beépülni a mi DNS-ünkbe. Még géntechnológiának sem lehet nevezni, mert nem változik meg a gazdatest génállománya.
A vakcina és az allergia
Az a vakcina, amit a Pfizer, illetve a Moderna forgalmaz, teljes mértékben természetes anyagokból áll. Az összes enzimünk megvan ahhoz, hogy ezeket a molekulákat szerveztünk lebontsa.
Allergiás reakció bármely vakcinánál előfordulhat, ezért az a protokoll, hogy oltás után 20-30 percig az oltottak a helyszínen maradnak, orvos közelében.
A vakcina és az elkészülési idő
A vakcinák elkészülése sokszor 8-10 évbe is beletelik, de ennek nem az az oka, hogy rövidebb idő alatt nem lehet megcsinálni. Amit nem tudunk: mennyire hosszú távú a védettség. Ezt valóban nem lehet féléves vizsgálat alatt elvégezni.
A vakcina és a mutáció
Részben saját kísérletek azt mutatják, hogy a jelenleg fejlesztett vakcinák védeni fognak ez ellen is. Annak az esélye, hogy a fejlesztés alatt álló vakcinák, semmilyen szinten ne védjenek egy új mutáció ellen – extrém csekély. De ha egy új mutációnál csökkenne a hatékonysága, akkor is nagyon fontos megkapni az oltást. Ebben az esetben a hatékonysága nem 95 százalék, hanem csak 70-75 százalék lesz, ami még mindig egy nagyon jelentős védőhatás.
Hozzászólás zárolva.