Legyen a zene mindenkié!

Kodály Zoltán (1882-1967) nemzetközi hírű, kiváló művész, háromszoros Kossuth-díjas magyar zeneszerző, zenetudós, zeneoktató, népzenekutató, az MTA tagja és elnöke, a Kodály-módszer megalkotója, a XX. századi magyar zene egyik legjelentősebb képviselője. Egyike azon nemzetközileg is elismert jeles magyar személyiségeknek, akiről 2017-ben az Egyesült Nemzetek Nevelésügyi, Tudományos és Kulturális Szervezete (UNESCO) is megemlékezik. Munkássága nem csupán a hazai zenei és oktatási élet fejlődéshez járult hozzá, hanem elősegítette a kultúrák kölcsönös gazdagítását és támogatta a nemzetközi megértés előmozdítását, a népek közötti közelebbi kapcsolatok elmélyítését.

1904-ben az Országos Magyar Királyi Zeneakadémián zeneszerzői diplomát, 1905-ben a Pázmány Péter Tudományegyetemen magyar-német tanári oklevelét, 1906-ban pedig „A magyar népdal strófaszerkezete” című disszertációjával bölcsészdoktori címet szerzett. 1905-ben kezdte meg, majd Bartókkal együtt folytatta nagy jelentőségű népzenegyűjtési sorozatát, 1907-ben pedig a Zeneművészeti Főiskola tanára lett. 1910 márciusában került sor első zeneszerzői estjére Budapesten, 1923-ban készítette el a Pest, Buda és Óbuda egyesítésének 50. évfordulójára megrendelt Psalmus Hungaricust. Ezzel Kodály pillanatok alatt Magyarország vezető zeneszerzőjévé vált és a következő években karmesterként nagyon sok nemzetközi felkérésnek tett eleget. Műveit számos országban ismerték meg, sőt a kor talán legnagyobb karmestere, Arturo Toscanini New York-ban több Kodály-művet is vezényelt.

Zenekari művei közül kiemelkednek a Marosszéki táncok (1930) és a Fölszállott a páva (1939); két legfontosabb színpadi műve a Háry János (1926) és a Székelyfonó (1932). Műveit a magyar nemzeti hagyományokkal és a népzenével való összeforrottság jellemzi.

Zseniális sokoldalúsága túlmutatott a komponáláson és népzenei gyűjtőmunkán, felhívta a figyelmet a zene, a hangok, a hallás és a beszélt nyelv kapcsolatára. Nevelési koncepciója – a Kodály-módszernek nevezett zenepedagógiai koncepció, amit az UNESCO 2016-ban a szellemi kulturális örökség részévé nyilvánított – ma a magyar zenei köznevelés alapját jelenti, jelentős szerepe van a szakoktatásban is.

A bélyeg 4 azonos bélyeget tartalmazó kisív formátumban jelent meg, a bélyegképen Kodály Zoltán portréja, az ívszélen a Fölszállott a páva című ismert zenekari művére utaló, háztetőn ülő pávamadár, az első napi borítékon pedig e mű kéziratos kottarészlete látható.

Olyan nyelven alkotott, aminek megértéséhez nincsen szükség nyelvtudásra, mert a zene egyetemes és a tőle származó idézet szerint „Legyen a zene mindenkié!”

(Források: www.fidelio.hu, www.filharmonia.com, www.en.unesco.org, www.wikipedia.org, Magyar Posta)