Mentsük meg az örökségünk!

A Dalberg, a globális fejlesztési tanácsadó által készített anyag azt mutatja be, hogyan járulnak hozzá a gazdasági és társadalmi fejlődéshez a természeti Világörökségi helyszínek a természeti értékek védelmén keresztül, ugyanakkor arra is kitér, hogy ezen területek védelme fontos szerepük ellenére mégsem állnak védelem alatt.

A jelentés szerint a 229-ből 114 természeti és vegyes Világörökségi helyszínt érint olaj vagy gázkitermelés, bányakoncesszió, vagy egyéb káros ipari tevékenység.

– Világörökségi helyszíneinket a legmagasabb védettségi szint illetné meg, ehelyett gyakran még ezeket az értékeket sem tudjuk megóvni – mondta a WWF nemzetközi főigazgatója. Marco Lambertini hozzátette: – Abban mindannyian egyetértünk, hogy ezek a bolygó legértékesebb és különlegesebb részei, ezért össze kell fognunk azért, hogy ezek a területek továbbra is biztosíthassák az emberek és a természet jólétét. –

Magyarország népességét is meghaladja azok száma, akik valamilyen formában függenek a Világörökségi helyszínektől. Ezek a területek a legtöbb esetben ivóvizet és élelmet nyújtanak az ott élőknek vagy különféle bevételi forrást jelentenek.

Közép- és Délkelet-Európában ma is legalább öt helyszínt fenyeget veszély közölte a WWF Duna-Kárpátok Programjának vezetője.

– A helyszínek között szerepel az Aggteleki Barlangok Magyarországon, a Pirin Nemzeti Park idős erdei és a Srebarna Tó madárrezervátuma Bulgáriában, továbbá a Duna-Delta és Kárpátok ősbükkösei. Ezen területek olyan nemzeti és európai szabályozások szerint is védelmet élveznek, mint a Natura 2000 hálózat, ezért ezeket mindenképpen tiszteletben kell tartanunk, és mindenféle káros tevékenységet meg kell szüntetnünk, valamint a további engedélyek kiadását meg kell akadályoznunk. A Világörökségi helyszínek mindannyiunk közös értékét képezik, és ha megfelelően és fenntarthatóan kezeljük őket, hatalmas hozzáadott értékük lehet a helyi közösségek és a gazdaság számára egyaránt – mondta Andreas Beckmann.

A Világörökségi helyszínek kulcsszerepet játszhatnak abban, hogy elérjük a tavaly elfogadott globális, fenntartható fejlődési célokat. A jelentés szerint a természeti világörökségi helyszínek 90%-a munkahelyeket teremt, és további lehetőségeket nyújt határaikon túl is.

– Meg kell értenünk, hogy nem az emberek védik ezeket a területeket, hanem ezek a területek védik az embereket. Kormányainknak és a gazdasági szereplőknek is a hosszú távú értékeket kell szem előtt tartaniuk a rövidtávú gazdasági haszonnal szemben, és tiszteletben kell tartaniuk ezeknek a területeknek a jelentőségét – mondta Lambertini. – El kell felejtenünk a káros beavatkozásokat, és helyette fenntartható alternatívákat kell találnunk, amelyek megerősítik a Világörökségi helyszíneket, emelik azok értékét és ezzel lehetőségeket nyújtanak az embereknek. – tette hozzá.