Meseautók

Veterán autóvá válni nemcsak kort, hanem minőséget is jelent, hiszen az nem elég, hogy a típus harminc évesnél öregebb legyen, az is feltétel, hogy a jármű megjelenése és szinte minden alkatrésze harmóniában legyen a gyárival. Néhány eleme lehet kopott vagy sérült, attól még kaphat némi adózási és biztosítási előnnyel járó OT, vagyis Old Timer rendszámot.

A kisív első bélyegén a lengyel Warszawa 220-as látható. A púpos karosszériás autót korábban Pobjeda M20-asként gyártották Gorkijban (Szovjetunió). A Fabryka Samachodow Osobowych üzemében 1951 és 1973 között összesen 255 ezer Warsawa készült, sok szolgált taxiként, rendőrkocsiként és állami autóként.

A következő bélyegen a Moszkvics 407-es látható: a kétszínűre fényezett, króm hűtőmaszkos és lökhárítós modell első változata 1958-ban gördült le a Moszkvai Autógyár szalagjáról, ahol 1930-tól gyártottak személykocsikat GAZ A jelzéssel, majd 1940-től KIM néven. Az első Moszkvics márkájú és 400-as jelzésű modell 1947-ben készült, döntően a háborús jóvátétel fejében a Szovjetunióba telepített Opel-gépsorokkal. 1963 októberéig 360 ezer Moszkvics 407-es készült, minden harmadik exportra került.

A népautónak szánt Moszkvicsnál jóval kisebb darabszámban gyártották a protokoll célokra tervezett GAZ 12-ZIM autót, mely tulajdonképpen egy hosszabbított szerkezetű hétszemélyes Pobjeda volt. Az 1949-ben bemutatott amerikai stílusú és kissé barokkos formájú modellből 1959-ig 21,5 ezret gyártottak Gorkijban.

Kelet-Európa népautójának szánták a negyedik címleten látható Trabantot. A II. világháború utáni acélínséges időkben a Trabant karosszériaelemei műanyagból (duroplast) készültek. A P50-ös Trabant első kerekeit léghűtéses, kétütemű, kéthengeres motor hajtotta. Az első Trabant 1957-ben készült, a nagyközönség a következő évben láthatta a Lipcsei Vásáron. Zwickauban 1962-ig 131,4 ezer P 50-es készült. Az utolsó – már négyütemű motorral hajtott – Trabant, a 3 086 862-ik 1991. április 30-án gördült le a szerelőszalagról.

Az egykori csehszlovák járműipar reprezentánsa a farmotoros Tatra 2-603-as, melyet 1955-ben három fényszóróval mutattak be, majd 1963-ban megjelent a látványos krómkeretbe foglalt „négyszemű” változat, ezt 2,5 literes, 105 lóerős teljesítményű benzines erőforrás hajtotta. A 603-asokból 1977-ig húszezernél több készült.

A Trabantnál tágasabb és kényelmesebb Wartburgot szintén kétütemű, de nagyobb – három hengeres, 900 köbcentiméteres – és folyadékhűtéses benzinmotor hajtotta. A négyajtós kocsi tetszetős és ma is szépnek tekinthető karosszériáját a korábban BMW-lakatosként dolgozó Hans Fleischer tervezte. A 311-es Wartburg Limousine változatát 1955 tavaszán Lipcsében és Genfben is bemutatták, a modellből 1965-ig több mint 130 ezer készült Eisenachban. Az utolsó Wartburg típusjelzéssel ellátott autó 1991. április 10-én hagyta el a szerelőcsarnokot.

A nagy darabszámok ellenére napjainkban már alig látni ezekből a modellekből az utakon, mert sok került bontókba, így különösen érdekes a Magyar Posta bélyeg-összeállítása az egykor utcaképeket meghatározó, de ma már ritka és veteránkorú modellekről.

(Forrás: Boros Jenő)