KÉSZ KRIMI
Nemcsak Trumpnak jutott eszébe Grönland
Megvenni eddig nem sikerült Grönlandot, de a jég alatt épült amerikai támaszpontok máig radioaktívan szennyeznek. Az ötlet egyébként nem Trumpnak jutott először eszébe. Történészek kiderítették, hogy 1946-ban az amerikaiak több mint 100 millió dollárt ígértek Dániának Grönland átengedéséért.
Az amerikaiak megvették Alaszkát, később a dánok Virgin-szigeteit. Csak Grönland nem sikerült – de építettek ott máig radioaktívan szennyező támaszpontokat a jég alá.
Hétmillió dollár 1 700 000 négyzetkilométerért
152 éve, hogy az amerikaiak jó hétmillió dollárt fizettek az orosz cárnak Alaszkáért. A vásárlással húsz százalékkal nőtt az Államok területe, és a halban-vadban, szőrmés állatban páratlanul gazdag óriási területen találtak aztán aranyat is, később pedig olajat, rengeteget. A cár szolgálatában álló dán kapitány, Vitus Bering az első európaiként jutott el a félszigetre. Moszkva 1784 után kialakult egyetlen gyarmata először jó boltnak bizonyult, a San Franciscótól északra fekvő Fort Ross neve máig őrzi az orosz szőrmekereskedők emlékét.
„Orosz-Amerika” azonban túl távolinak, költségesnek, ráadásul veszélyesnek is bizonyult. Fél évig tartott, amíg a hajó Pétervárról odaért, az őslakosokat pedig, akik harcoltak a jövevények ellen, csak sortüzekkel lehetett féken tartani. II. Sándor cárnak az elvesztett krími háború után kellett a pénz, s amúgy attól tartott, hogy a Kanadában állomásozó brit csapatok könnyen kiszoríthatják – így célszerűnek látszott megalkudni a britek ellenfeleivel, az amerikaiakkal. Mai értékre átszámítva is csak 125 millió dollárba került Alaszka, az ügylet korabeli bírálói mégis „Seward külügyminiszter bolondságának” minősítették, hogy „megvett egy ekkora jégvermet, ráadásul tele jegesmedvével…”
Hozzászólás zárolva.