Ó, Viktória! Végre itt a romantika!

Már itt is vannak a viktoriánus blúzok, melyek a híres brit királynőről a korabeli divatikonról, Viktóriáról kapták a nevüket. Minden, ami a XIX. századi, Viktória brit királynő uralkodása alatt jött divatba, a viktorianizmus része, így a neki köszönhető bő ujjakat is viktoriánusként lehet aposztrofálni.

Viktória királynő egyébként kifejezetten divatikonnak számított a saját korában, például hófehér esküvői ruhájával is történelmet írt, hiszen abban az időben színes ruhában mentek férjhez a hajadon lányok. Esküvője után terjedt el, hogy a fehér szín az ártatlanság és tisztaság jelképe lett!

A bő, nem kis anyagmennyiséget kívánó ruhaujjakat is neki köszönhetjük, amelyek már akkor is egy optikai csalódás részei voltak, hiszen a befűzött derekat a széles ujjrészek még keskenyebbnek láttatták.

Viktória királynő egyébként a sminket, a hófehérre púderezett arcot és a mélyvörös ajkakat közönségesnek, alpárinak tartotta, úgy gondolta, hogy más trükkökkel kell egy nőnek elérni a kívánt hatást, ezért számos bizarr szépségápolási módszert, valamint divatújító ötletet alkalmazott uralkodása alatt. Ekkor terjedt el a „ruha teszi az embert” közmondás is.

A viktoriánus ruha ugyanis erősen szimbolizálta, hogy mivel foglalkozott valaki, s mennyi pénze volt a bankban. Hiszen a minőségi anyagok, a túl díszített ruhák, a fűző viselése, a kalapok, sálak, a bő ujjak mind a jómódot és a gazdagságot jelképezték. Tehát a viktoriánus ruhák a luxust és a pompát hangsúlyozták, de egyben a dekadenciát is, melyek mind-mind hangsúlyozták viselőjének magabiztosságát, egyéniségét. Tény és való, hogy nagy fodrokkal és bugyrokkal valóban nem is lehet(ett) észrevétlennek maradni.