Holt zónák a partok mentén
Teknősgyilkos a műanyag szemét
A Csendes-óceán déli részén fekvő Henderson-sziget és az Ausztráliához tartozó Kókusz-szigetek két, egymástól egészen távol fekvő szigetcsoport, ezért is figyelemfelkeltő az a kutatás, mely azt állapította meg, hogy az említett szigetek partjain felhalmozódott műanyag szemét csaknem 2,5 Celsius fokkal növelte meg a térség maximális hőmérsékletét. Mindez komoly, elsősorban negatív következményekkel jár a helyi ökoszisztémára.
Lavers és a többi kutató is attól tart, hogy ez az extrém környezeti változás egyfajta „holt zónákat” eredményez a part menti területeken. A homokos tengerpartok meiofaunája elnéptelenedhet, és félő, hogy kihalhatnak azok a férgek és gerinctelenek, melyek alapvető táplálékforrásul szolgálnak a költöző madarak számára. A teknősök életfeltételei is alapvetően megváltoznak a parti homokos sáv felmelegedésével.
A kutatók azt is megfigyelték, hogy a magasabb átlaghőmérséklet miatt a teknőspopuláción belül sokkal magasabb a nőstény egyedek száma, mint a hímeké.
Eddig a globális klímaváltozáshoz kötötték a jelenséget, de sokkal inkább az imént tárgyalt okok vezethettek a korábbi arányok felborulásához.
Amennyiben a jelenlegi ütemben folyik a globális műanyaggyártás, akkor annak mennyisége évtizedenként meg fog duplázódni; az előrejelzések szerint 2050-ig 12 milliárd tonna műanyag hulladék keletkezik, és ennek csak egy része kerül a hulladéklerakókba.
A műanyag hulladék nagy része az óceánokban végzi, amit onnan a víz a partra mos. Ezért világszinten kell megnyugtató megoldást találni a műanyag hulladékok kezelésére, még mielőtt az összes tengerpart visszafordíthatatlanul elszennyeződik.
Hozzászólás zárolva.