Tisztelet a másként gondolkodásnak

1517. október 31. – ez az az immáron történelmi dátum, amikor Luther Márton (Martin Luther) kitűzte 95 tételét a wittenbergi vártemplom kapujára, ami reformok sorozatát eredményezte – nem csupán a keresztény vallás, hanem az élet minden területén.

      

      Luther fellépése átalakította Európa korabeli vallási térképét, megújította a hit világát, azonban az általa felállított hitelvek és gondolatok messze túlnyúlnak a teológia határain. Luther és a későbbi reformátorok, illetve a reformáció hatása a politika, a gazdaság, a zene, a jogtudomány, az anyanyelv és a modern természettudomány kibontakozása, illetve átalakulása terén is jól látható.

      

       

A magyarság különösen érintett a reformáció hatásai által, hiszen korunk történészi gondolkodása szerint, ha a Magyar Királyságra – mint Európa legkeletibb érintett területére – nem ér el a XVI. században ez a megújulás, akkor valószínűleg ma már nem a magyar nyelvet használnánk. Az ebben a korban három részre szakadt ország és a nemzeti újraegyesítő törekvések kedveztek a reformáció térhódításának a magyarság egésze körében. Az új vallás ettől kezdve a katolikus Habsburgok elnyomó politikájával szembeni nemzeti üggyé vált és nagymértékben hozzájárult a magyar nyelv és irodalom kora újkori látványos kibontakozásához is.

A félévezredes évforduló nem csupán Magyarországra vagy Európára korlátozódik, mert ma már szinte nincsen olyan ország a világban, ahol ne lennének a magukat a reformációból gyökereztető protestáns vallások jelen, a hívők száma jelenleg meghaladja a 800 milliót.

Az alkalmi bélyegsor kisebb címletén az első magyar nyelvű bibliafordítás készítője, Károli Gáspár szobra és egy stilizált nyomdagép, illetve egy nyitott biblia látható – a kompozíciót a latin nyelvű „Solus Christus” (egyedül Krisztus) felirat egészít ki.

A nagyobb címleten a magyar reformáció egyik legfontosabb oktatási intézményének, a Debreceni Református Kollégium épületének 1802-es ábrázolása, illetve a Magyarországi Református Egyház címere jelenik meg, a grafika előterében a latin nyelvű „Soli Deo Gloria” (egyedül Istené a dicsőség) felirat olvasható. A blokk hátteréül az Evangélikus Országos Levéltárban őrzött kézírásos Luther-végrendelet és a wittenbergi vártemplom egy részlete szolgált, a grafika előterében az öt sola (a református hagyomány szerinti alapvető teológiai hitelvek) olvasható, a bélyeg pedig Luther Márton címere mellett egy XIX. századi színezett metszet alapján azt az ikonikus pillanatot ábrázolja, amikor felszögezi tételeit a wittenbergi vártemplom kapujára.

A bélyegsor és a bélyegblokk első napi borítékjai azonos grafikával, az említett végrendeletből készített részlet ábrázolásával és az öt sola képi megjelenítését bemutató kompozícióval készültek el.

A reformáció nem pusztán a XVI. század emléke, hanem egy közös örökség mindannyiunknak, melynek nélkülözhetetlen eleme a folyamatos megújulás.

(Források: Faggyas Sándor, Korányi András: 500 éve reformáció, PRÚSZ 2015; reformacio2017.hu; wikipedia.org)