Facebook hozzászólás
361

MENNYIBŐL VÁSÁROLHATUNK?

Új fogalmat kell megtanulnunk: itt a Koronavírushatás-Index

2020-ban egy átlagos európai polgárnak 773 euróval kevesebb, azaz 13.894 euró áll rendelkezésére elkölthető jövedelemként. A vizsgálatban résztvevő 42 ország között azonban jelentős eltérések vannak a nettó jövedelem tekintetében: a legmagasabb átlagos vásárlóerővel Liechtenstein, Svájc és Luxemburg büszkélkedhet, míg a vásárlóerő a legalacsonyabb Moldovában, Koszovóban és Ukrajnában.

Európa lakosságának 2020-ban 9,5 ezer milliárd euró elkölthető jövedelem állt rendelkezésére. Az egy főre jutó vásárlóerő 2020-ban közel 5,3 százalékkal csökkent az előző évi értékhez képest. Ezt legnagyobb részt a COVID-19 vírus terjedése, illetve annak kedvezőtlen gazdasági hatása okozza – állapítja meg a legfrissebb, „GfK Vásárlóerő Európában 2020” című tanulmánya.
A vizsgálatba bevont országok rangsora mindazonáltal jelentős eltéréseket mutat az állampolgáraik által élelmiszerre, szolgáltatásokra, közműdíjakra, magánnyugdíjpénztári befizetésre, biztosításra, rekreációra, közlekedésre és fogyasztásra fordítható összeg tekintetében.

Az élen Liechstein áll, a végén Ukrajna. Fotó: Pixabay
Az élen Liechstein áll, a végén Ukrajna. Fotó: Pixabay

 

Az egy főre jutó 64.240 eurós vásárlóerejével Liechtenstein idén újra az élen végzett. Ez az összeg messze meghaladja a bármely más országban méretét, és egyben az európai átlag 4,6-szeresére rúg. Az egy főre jutó 41.998 euróval Svájc – a tavalyi évhez hasonlóan – idén is a második helyen áll.
Egy főre jutó 34.119 eurós vásárlóerejével idén Luxemburg ismét a harmadik helyre került. Idén bekerült a TOP10-be Írország (21.030 euró/fő), kiütve Finnországot az első tízből. A tanulmány tárgyát képező országok közül 16-an tudnak az átlagot meghaladó egy főre jutó vásárlóerőt felmutatni, 26-an viszont nem érik el az európai átlagot. A sereghajtó Ukrajna, melynek lakosai fejenként mindösszesen 1.703 euróból gazdálkodhatnak.

„A GfK Vásárlóerő elfogadott referenciaérték a fogyasztói potenciál számításához, mivel megmutatja a lakosság körében az elméletileg elkölthető egy főre jutó jövedelem nagyságát országonként, valamint az országokon belül régiónként, és térségenként. A vásárlóerő jól tükrözi egyes országok és megyék gazdasági erejét, potenciálját, ami disztribúciós kérdésekben elengedhetetlen információ a cégek számára” – mondta Sztupár Andrea, a GfK ügyvezetője.

Idén különösen fontos, hogy a vállalatok tisztán lássák a regionális különbségeket, és így saját helyzetüket megfelelően értékelhessék. A GfK emiatt idén bevezette az úgynevezett  európai Koronavírushatás-Indexet, amely azt mutatja meg, hogy az egyes országokat mennyire érintette a COVID-19 gazdasági hatása az európai átlaghoz képest. Az index számításához alapul vették a háztartások jövedelemére és kiadásaira vonatkozó legfrissebb előrejelzéseket, valamint a GDP változását. Ezeket az adatokat összevettették a vírus előtti állapottal, így számították ki a Koronavírushatás-Indexet, amelybe az árfolyamváltozásokat, illetve regionális adatokhoz a  munkanélküliség változását (rövid távút is) is figyelembe vették.





Facebook hozzászólás
További cikkek

Hozzászólás zárolva.

KUL-TOUR

1 / 158

ÉLET-MÓD

Kedves Olvasónk!
Ha érdekli ez a téma, és szeretne heti hírlevelet kapni a témában, vagy értesítést a megjelent új cikkekről, kérjük, adja meg nevét és e-mail címét!