Vizeletből alkotnak fogat kínai tudósok
Sikeresen képeztek emberi foghoz hasonló szöveteket vizeletből nyert őssejtekből kínai tudósok – tette közzé a Kínai Tudományos Akadémia (CAS).
A szövetek fizikai tulajdonságai, rugalmassága és keménysége közel áll az emberi fog szerkezetéhez – idézte a BBC hírszolgálata a CAS keddi közleményét, mely a Cell Regeneration Journal című online szaklapban jelent meg.
Kutatócsoportok a világ minden táján keresik, hogyan lehet pótolni az öregség vagy a rossz szájhigiéné miatt elveszített fogakat. Az őssejt népszerű területe a kutatásoknak, hiszen belőle az emberi test sokféle – egyes őssejtekből mindenféle – szövete előállítható.
A tanulmány szerint a CAS Biomedicina- és Egészségügyi Intézetének Pej Tuan-csing vezette kutatócsoportja az emberi vizeletből nyerte ki az őssejteket. Mivel a kiválasztott víz útja során magával sodor testi sejteket, laboratóriumi eljárással el lehetett különíteni olyanokat, melyeket őssejtté tudtak alakítani. Ezeket egérembrióból vett fogőssejtekkel vegyítették, majd egértestbe ültették a keveréket, amelyből három hét elteltével fogszerű szövet alakult ki.
A szövet tulajdonságai az emberi fogéhoz hasonlóak, zománccal, dentinnel, fogbéllel és fogcementtel rendelkeznek.
„Akadnak problémák a kutatással, például, hogy állati sejteket alkalmaztunk, és a fogzománc sem elég kemény, ám a további tökéletesítés meg fogja ezeket oldani” – mondta Pej. Hozzátette, hogy a vizeletből nyert őssejtek alkalmasak a páciensre szabott fogszövet, sőt teljes fog kifejlesztésére, a jövőben pedig gyógyszertesztelésre vagy a kutatók álmának valóra váltására, a tökéletes fogregeneráló kezelésekre is megfelelő lehet.
Jamanaka Sinja, a Kiotói Egyetem munkatársa 2012-ben orvosi Nobel-díjat kapott az őssejtek kiválasztási eljárásának kidolgozásáért. Ezzel a módszerrel a felnőtt szervezet szöveteiből nyerhetők őssejtek, így nem kell az etikai és jogi kérdéseket felvető embrionális szövetekhez folyamodni.
A Londoni Egyetem őssejtkutatója, Chris Mason szerint a vizelet igen szerencsétlen kiindulási pont. „Az egyik legrosszabb forrás, hiszen először is kevés benne a sejt, ezek őssejtté alakítása pedig ritkán jár sikerrel. A szennyeződés veszélyével is számolni kell, hiszen a vizeletben nagyobb arányban találhatók baktériumok, mint a test más őssejtforrásaiban” – hívta fel a figyelmet Mason. Az angol kutató szerint a nagy kihívás az, hogy a fogbelet idegek és erek hálózzák be, és integrálni kell, hogy a fog valóban tartós legyen.
Hozzászólás zárolva.