Vízkereszt, vagy amit…
Január 6.: az egyik legrégibb egyházi ünnep. Egészen a IV. századig ezen a napon ünnepelték Jézus születésnapját és az évkezdetet is. Ekkor emlékezik meg az egyház a napkeleti bölcsekről és Jézus megkereszteléséről. Ennek emlékére az egyház e napon szentel vizet a templomban.
Ezzel a nappal megkezdődik a farsang. A földeken ilyenkor nem volt munka, a parasztságnak tehát volt ideje mulatozni.
Ekkor bontották meg a karácsonyi asztalt, szétosztották a megmaradt édességeket, még egyszer meggyújtották a karácsonyfa gyertyáit, majd a fát tűzre tették, csak egy ágacskát vágtak le belőle. Azt a szentkép mögé tűzték a gonosz ellen. A falvakban elégették a karácsonyfát, hamuját szétszórták a veteményes kertben. Volt, ahol megőrizték a fát, húsvétkor ebből varázsoltak tojásfát, és csak ezután került a tűzre. E napon délben és este nagy vendégeskedést csaptak, majd az esti harangszó után a kántálás és az úgynevezett csillagjárás következett.
Jézus megkeresztelésének emlékére nevezték el e napot a vízkeresztnek, ekkor keresztelik meg a templomokban a vizet. A szenteltvíznek mágikus erőt, gyógyító, gonoszűző, rontást megelőző erőt tulajdonítottak. Használata végigkísérte az emberi élet fontos eseményeit is a születéstől a halálig.
A víz és tömjén szenteléséből alakult ki a házszentelés. Az ajtóra a megszentelt krétával felírták az évszámot és a három királyok nevének kezdőbetűit – védendő a házat a villámcsapás, a boszorkányok rontása ellen. A lányok szenteltvízben mosták meg az arcukat, hogy szépek legyenek, itták azt köhögésre fogfájásra, megpermetezték vele a gyermekágyas asszony ágyát, de állítólag jobban gyarapodtak a házi állatok, és a vetőmaggal is mindig csoda történt!
Vízkeresztet időjósló napnak is tartották. Az emberek jól megfigyelték a karácsonytól eltelt 12 napot, és abból vontak le következtetéseket a következő évre.
Szőlős vidékeken azt figyelték, megcsordul-e az eresz? Úgy gondolták, ha igen, gazdag lesz az évi bortermés. Ha nem, akkor sincs nagy baj – vélték. Ott lesz még Vince-napja!
Vidám farsangot mindenkinek!
(Forrás: Wikipedia, Néprajzi Lexikon, Magyar Katolikus Lexikon, mult-kor.hu)
Hozzászólás zárolva.