6 biztos jel, hogy a kisgyerek szorong a közösségben!
Nagy változás a kicsiknek a bölcsőde, óvoda, így természetes, hogy az első hetekben, hónapokban szoronganak. De milyen jelei lehetnek ennek a szorongásnak? Meddig normális a szorongás és miből tudhatjuk, hogy valami változásra van szükség? Segítünk!
1. Evészavarok
Általában azoknál a gyerekeknél jelentkeznek, akik már otthon is küzdöttek hasonló problémákkal, pl. extrém válogatósak voltak, etetni kellett őket, kergetni kellett őket az asztal körül, hogy egyenek. Ilyen esetekben gyakran fordul elő, hogy a közösségbe szoktatás okozta szorongás az evés vagy az ivás körüli problémákban jelentkezik. Nem eszik, nem iszik, vagy csak segítséggel hajlandó.
Ezek a problémák a közösségbe vetett bizalommal függnek össze: “Nem bízom az oviban, ezért ott nem eszem.”, illetve egyfajta figyelemfelhívásként is értelmezhetőek, különösen, ha a kicsi otthon is rendszeresen problémázik az evés körül, tehát megtanulta, hogy az evéssel fel lehet hívni magára a felnőttek figyelmét – és ezt az eszközt használja a közösségben is, hogy felhívja magára a figyelmet.
Miért tanulja meg a kisgyerek, hogy az evés egyfajta eszköze a figyelemfelkeltésnek? Gyakran ennek az oka a szülőből ered. Ha ő is sokat aggódott akár már korábban, csecsemőkorban is a kicsi hízása miatt, ha sokat aggódott amiatt, jól fejlődik-e, megfelelő-e a hízása, elegendő-e neki az anyatej, eleget eszik-e a kanalas ételekből, akkor ez a feszültség átragad a gyermekre is. A baba megfelelő etetését, hízásának mértékét sok anya a saját teljesítménye mércéjének tartja és, ha nem megfelelő, úgy érezheti, ő rontott el valamit.
Sok esetben ilyenkor tehát nem az a feladat, hogy meggyőzzük a kisgyereket, egyen rendesen az oviban, hanem elsőként magunkban kell elrendezni az etetéssel kapcsolatos érzelmeinket.
2. Alvászavarok
A beszoktatást követően előfordulhat, hogy a korábban már jól alvó kisgyerek is elkezd felriadni éjszaka. Erről sokan azt hiszik, rosszat álmodik, pedig egyszerűen csak arról van szó, hogy a bölcsőde/óvoda hatalmas ingermennyiség a számára, estére túlfárad, és amikor alvás közben a felszínes alvási szakaszhoz érve felriad, hirtelen túlságosan éber lesz, nem tud visszaaludni. Olyasmi jelenség ez, mint amikor felnőttként egy vizsgára vagy más fontos eseményre készülve éjszaka hirtelen “bekapcsol az agyunk” és nem tudunk visszaaludni. Ez a jelenség átmeneti, többnyire néhány hét alatt elmúlik. Sokat segíthet, ha a kicsi időben ágyba kerül és a lefekvés előtti egy órában megpróbálunk nagyon nyugodt, csendes körülményeket teremteni, gyengébb fények, már nincs tévénézés, elalvás előtt meseolvasás, csendes beszélgetés.
Esti lefektetési problémák is jelentkezhetnek: a kicsi nem akar elaludni, húzza az időt, újra meg újra kimászik az ágyból. Ennek az az oka, hogy napközben keveset voltatok együtt és azt szeretné most pótolni. Sokat segít, ha az esti órákban kijelölsz egy időszakot, ami csak az övé, amikor csak vele játszol, csak vele foglalkozol. Kisebb korban nagyon fontos emellett a sok testközelség is, nyugodtan játszatok este egy kis dögönyözést, nézegessetek mesekönyvet az öledben ülve.
3.Viselkedészavarok
A közösség minden gyerekből mást vált ki. Gyakori jelenség, hogy az óvodában tündéri kisgyerek hazatérve hiperaktív kisördöggé változik. Naná: egész nap jó gyereknek kellett lennie, most végre otthon, ismerős közegben kiengedheti az egész napi feszültséget.
De az is előfordulhat, hogy a bölcsiben sok panasz van a kisgyerekre (hangoskodással, verekedéssel védi meg magát a többiektől), míg otthon tökéletesen viselkedik.
Ahhoz, hogy a kicsi feltalálja magát a többiek között, át kell esnie néhány fázison.
Vannak gyerekek, akik inkább visszahúzódóbbak a közösségben, aztán néha, ha már nagyon betelt a pohár, esetleg hajba kapnak a csoporttársaikkal.
Mások már előre kontrollálni akarják a többieket, pl. parancsolgatnak nekik (főként lányoknál fordul elő) vagy agresszíven viselkednek (elveszik a másik játékát, verekszenek).
Ezek a jelenségek többnyire átmenetiek, idővel a kisgyerek rájön, hogyan védje meg magát, hogyan érvényesítse az akaratát a többiek között. Ha azonban nagyon elhúzódnak, az gyakran a csoport összetételéből adódik és bizony az óvónéniknek is nagy szerepe van benne, hogy segítsenek a gyerekeknek megtalálni a gyerekeknek a saját helyüket a csoportban.
4.Szobatisztasági problémák
Kisgyermekkorban a legtöbb szorongásos tünetet a szobatisztasággal kapcsolatos panaszok jelzik. Nem hajlandó sem a kis, sem a nagy dolgát elvégezni az oviban, vagy visszaesik a „szobatisztaságban”, esetleg alvás közben pisil be.
Amikor a kicsi nem hajlandó otthagyni a “produktumát” az oviban, az egyértelműen a bizalomról szól: nem bízik meg annyira az oviban, hogy otthagyjon valamit, ami az övé. Ez a probléma általában pár hét alatt magától is megoldódik. Ha azonban tovább húzódik, az gyakran annak az oka, hogy a kicsi nem tudott kötődést kialakítani az óvónénivel (pl. ha gyakran változik az óvónéni személye, vagy a kicsi csak hézagosan járt az oviba pl. betegség miatt), vagy annyira magas a csoportlétszám, hogy a kicsi folyamatosan fenyegetve érzi magát, nem tudja megoldani a számára nehéz helyzetet, nem találja a helyét a csoportban.
Előfordul, hogy a sok inger vagy fáradtság miatt, későn jut eszébe, hogy mennie kell wc-re, de ez általában a kicsi érésével együtt megszűnik. Az éjszakai, illetve alváskor jelentkező bepisilésnek ugyanez az oka: a kicsi annyira elfárad, hogy éjjel mélyebben alszik, ezért nem jut az eszébe, hogy vissza kéne tartania. Ahogy a kicsi egyre inkább megszokja az új környezetet, ez a probléma is megszűnik majd.
5. Beszédzavarok
Talán ezek azok, amik a legnagyobb ijedtséget okozhatják. A közösséggel kapcsolatos szorongás okozhat például ún. részleges mutizmust, amikor a kicsi otthon szívesen beszél, azonban az óvodában nem hajlandó megszólalni. A másik gyakran előforduló jelenség a dadogás, ami szintén korlátozódhat csak az óvoda területére. Mindkét esetben pszichológus segítségére van szükség.
6. Állandó betegeskedés
A közösségbe kerülés sok szülő szerint szükségszerűen azzal jár, hogy a kicsi állandóan beteg, hiszen a többiektől mindent elkap, sok kórokozóval most találkozik elsőként a szervezete. Ugyanakkor az állandó betegeskedéshez a beszoktatás okozta szorongás is hozzájárulhat. Gyakori, hogy a beteg kisgyerek otthon gyorsan meggyógyul, de a közösségbe visszakerülve szinte azonnal újra köhögni kezd, pszichoszomatikus tünetek jelentkeznek, amik hazatérve gyorsan elmúlnak. (Forrás: kismamablog)
Hozzászólás zárolva.