De nehéz az iskolatáska!

Itt a nyár és a család nem azon gondolkozik, hogy hova menjünk nyaralni, hanem, hogy mi mindent kell beszerezni a leendő kis elsősnek. Hát igen! A fiam iskolás lesz, megnőtt, nagyfiú lett! Aggódom érte, bár mindenki csak legyint, és bíztat, hogy ez a gyerek nagyon fogja élvezni az iskolát, és menni is fog neki, és….még sorolhatnám! Nem is az eszét féltem, hiszen annak idején mi is nagycsoport után mentünk az iskolába. Na de most? Mi történik? Sok kis elsős lassan hét éves, vagy már el is múlt! Hát itt van az aggodalmam oka, hogy ő lesz a legkisebb, a legfiatalabb és annyira érzékeny! Az egyik felem azt mondja, hogy segítség, még nem akarom, hogy iskolába menjen! A másik felem azt mondja, hogy maximálisan iskolaérett, számol, összead, kivon, unja az óvodát és a legfontosabb, hogy már nagyon várja az iskolát! Mennie kell! Összeszorul a szívem, de azt remélem, hogy jól döntöttünk!

Egy óvodás gyermeknek elég nagy trauma belépni egy teljesítmény-centrikus világba, az iskolába. Fel kell rá készíteni, amennyire csak lehet. A legjobb módszer azonban nem az otthoni tanítás, hanem az odafigyelés, a rengeteg beszélgetés, olvasás, együtt játszás. A mesélés, társasjátékok nagyon jól fejlesztik a kisgyermek figyelmét, fantáziavilágát, képzelőerejét. Megtanul koncentrálni, figyelni, befogadja és feldolgozza az információkat.

Az iskolaérettség felmérésére Nevelési Tanácsadóban kerül sor. Ők nem csak meg tudják állapítani, hogy iskolaérett-e a gyermek vagy sem, hanem a fejlesztésben is segítséget tudnak nyújtani. Pszichológus, gyógypedagógus, logopédus, mozgásterapeuta és még sok szakember dolgozik ebben a rendszerben.

Az érettség feltételei:

Fizikai érettség:

1.      Megfelelő testi fejlettség  (kb110 cm magas, kb18kg)

2.      Jó fizikai erőnlét – cipelnie kell az iskolatáskát, sokáig kell egy helyben ülnie

3.      Jobb illetve balkezesség egyértelműsége