Elégedetlenek az életükkel a magyar nők
Az átlagos magyar nő tovább él a férfi társainál, de egészségi állapota rosszabb az európai átlagnál, más OECD államokban élőkhöz képest pedig a legkevésbé elégedett az életével – derül ki a CIG Pannónia elemzéséből. A közelgő nőnap alkalmából publikált elemzés arra is rámutat, hogy a gyengébbik nem munkaerőpiaci helyzete is kedvezőtlenebb, és átlagosan 16 ezer forinttal alacsonyabb nyugdíjra számíthatnak, mint a férfiak. Esetükben ezért még nagyobb jelentősége van, hogy előrelátóan készüljenek a váratlan élethelyzetekre és a nyugdíjas éveikre.
A CIG Pannónia Életbiztosító Nyrt. hazai és nemzetközi statisztikákat feldolgozó elemzése szerint nemcsak hazánkban, de Európában is kedvezőtlenebb a nők munkaerőpiaci helyezte a férfiakénál. Itthon a munkaképes korosztályban a férfiak 63,6%-ának van állása, míg a nők körében 52,6% ez az arány, ráadásul életük során átlagosan 4 évvel kevesebbet töltenek munkában. A nemek eltérő munkaerőpiaci esélyeit mutatja, hogy vásárlóerő-paritáson mérve a magyar nők átlagkeresete a férfi fizetések 82%-át teszi ki. Bár a férfiak és nők jövedelmének egymáshoz mért aránya megfelel az uniós átlagnak, a magyar nők átlagfizetése alig haladja meg az európai nők átlagjövedelmének a felét. Az öregségi nyugdíjak esetében is a férfiak javára tapasztalható eltérés: a nők öregségi nyugdíja itthon átlagosan 13%-kal, mintegy 16 ezer forinttal volt alacsonyabb 2014-ben a férfiakénál.
A CIG Pannónia elemzése arra is rámutat, hogy a magyar hölgyek az egészségüket és általában az életminőségüket is rosszabbnak tartják, mint a férfiak, vagy az európai nők. Az OECD tagállamokban a görög és a magyar nők a legkevésbé elégedettek az életükkel: 0-tól 10-ig terjedő skálán azt 4,8 ponttal értékelték, szemben a vizsgált országokban élő nők 6,7 pontos átlagával. Míg a legtöbb államban a hölgyek hasonlóan elégedettek, vagy elégedettebbek, mint a férfiak, Magyarországon a férfiak értékelték jobbnak az életüket. A magyar hölgyek alig több mint fele minősítette jónak a saját egészségi állapotát (szemben a férfiak 60%-ával), ami a 6. legrosszabb arány a 34 vizsgált OECD ország közül és jelentősen elmarad a tagállamok 67%-os átlagától is. A tényszerű adatok is alátámasztják az egészséggel kapcsolatos érzetet: a 16 évnél idősebb magyar nők közel 41%-ának van valamilyen régebb óta fennálló egészségügyi problémája, ami az 5. legrosszabb európai adat.A magyar nők ugyanakkor közel 7 évvel hosszabb életre számíthatnak, mint a férfiak: születéskor várható élettartamuk 78,7 év. A nyugdíjba vonulás után pedig még több mint 18 évet élnek.
Ez valamivel kevesebb, mint az EU-ban élő nők (21,2 év) átlaga, de így is közel 4 évvel több, mint amire a 65 éves magyar férfiak számíthatnak. Nagyobb eséllyel érintik őket ezért azok a létfenntartással kapcsolatos problémák is, amelyek főként az egyszemélyes nyugdíjas háztartásokban jelentkeznek.
„A legtöbb nő élete nagy részét azzal tölti, hogy szeretteiről gondoskodik, de ebből sajnos nem következik az, hogy nyugdíjas éveikben hozzátartozóik garantálni tudják számukra a megfelelő gondoskodást és az anyagi biztonságot. Az elszomorító hazai statisztikákból kiderül: a magyar nők akár hosszú évekre is teljesen egyedül maradhatnak létfenntartási problémáikkal, és csak saját magukra számíthatnak. Éppen ezért fontos, hogy tudatosan, időben megkezdjék a felkészülést idősebb korukra, melyre jó megoldást nyújthat egy megfelelően megválasztott, az egyéni igényeikhez igazodó nyugdíjbiztosítás. Sőt, mivel a nőkre inkább jellemző a kockázatkerülő magatartás, mint a férfiakra, a biztosítási forma azért is ideális eszköz számukra, mert a különböző élethelyzetekből fakadó kockázatokat is minimalizálni tudják a különböző egészség- baleset, és egyéb kockázati biztosítások” – ismerteti az elemzés kapcsán ezzel kapcsolatos véleményét Dr. Kádár Gabriella, a CIG Pannónia Életbiztosító Nyrt. vezérigazgatója.
Hozzászólás zárolva.