Szeretném, ha boldog lennél, Anya!
Az anyák napjáról sokunknak a hála jut először eszébe. Ilyenkor legtöbben virággal, egy doboz bonbonnal, vagy valami apró figyelmességgel igyekszünk köszönetet mondani édesanyánknak. Ez ráadásul nem csak neki okoz örömet, a hála gyakorlása ugyanis minket is közelebb visz a boldogsághoz.
Mit jelent a hála? Észrevenni a jót, a szépet, azokat az apró örömöket az életben, amelyek jóleső melegséggel töltik el a szívet. Anyák napján kicsit toljuk arrébb laptopunkat, tegyük el okostelefonunkat és töltsük együtt az időt édesanyánkkal, akinek oly sokat köszönhetünk.
A várandósság hónapjai, az aggódás, az álmatlan éjszakák és a tőle kapott tanítások mind okot adnak arra, hogy elismerjük, ünnepeljük, és boldoggá tegyük őt. Márpedig az ő boldogsága mindennél többet ér, hiszen kutatások kimutatták: a depressziós anyukának a gyermekei is stresszesebbek.
„A gyerekek olyanok akarnak lenni, mint a szüleik. Akarva akaratlanul átveszik a szülői mintákat, amely a felnőtt életükben nagyon meghatározó lesz. Ezért fontos, hogy az anyák ne csak a gyereküket akarják boldoggá tenni, hanem saját magukat is, mert a gyerek akkor lehet igazán boldog, ha az anyuka is az” – hangsúlyozza Bagdi Bella életmódfejlesztő tréner, aki szerint, ahogy a párunk vagy egy közvetlen munkatársunk hangulata is nagymértékben befolyásolhatja a lelkiállapotunkat, úgy a szülő-gyerek kapcsolatra is igaz ez.
„Valójában a legértékesebb örökségünk, amit a gyermekeinkre hagyhatunk, az nem a vagyonunk, hanem azok a minták, ahogyan élünk. Ezért szülőként felelősségünk fejleszteni a boldogságszintünket a gyermekeink boldogságának érdekében”.
Legyetek boldogok, és ne csak ezen a szép napon, kedves Anyák és Nagymamák!
József Attila: Nem tud úgy szeretni
Nem tud úgy szeretni a világon senki
Mint az édesanyám tud engem szeretni.
Akármit kívántam megtette egy szóra,
Még a csillagot is reám rakta volna.
Mikor a faluban iskolába jártam,
Rendesebb egy gyerek nemigen volt nálam.
El nem tűrte volna ő azt semmi áron,
Hogy valaki nálam szebb ruhába járjon.
Éjjel – nappal őrzött mikor beteg voltam,
Magát nem kímélte, csak értem aggódott.
Mikor felgyógyultam, fáradt két szemében
Örömkönnynek égtek, s csókolva becézett.
Én Istenem áldd meg, őrizd az anyámat,
Viszonozhassam én ezt a nagy jóságot.
Lássak a szemében boldog örömkönnyet,
Ne lássam én soha búsnak, szenvedőnek.
Hozzászólás zárolva.