A Balaton krónikása – Kovács Emőke
Kovács Emőke két évtizede kutatja a Balaton történetét, négy könyve jelent meg eddig a tóról. Azt szeretné, ha végre túllépnénk a sör-lángos-gumimatrac sablonon, mert a Balaton ennél sokkal többet jelent és kínál.
A kutatásaid és írásaid témáit milyen szempontok, inspirációk szerint választod?
Jómagam 19. századi magyar történelemből doktoráltam az ELTE BTK-n, majd lassan azt vettem észre, hogy egyre több, általam feltárt téma átnyúlik a 20. század első, majd második felébe. S a legtöbbnek akadt természetesen 21. századi folytatása is. Így találkoztam a Bittera családdal és Bittera Gyula tihanyi levendulanemesítő érdekes életútjával.
https://magyarnemzet.hu/lugas-rovat/illatok-atyja-9011600/
Melyik volt a legmeglepőbb elfedezésed a tóval kapcsolatban?
Nem az én felfedezésem, de talán kevésbé volt hangsúlyos eddig a két háború közti Balaton-történet. Pedig a trianoni békediktátum után az egyik nagy sikertörténet a tó felfuttatása lett. Az utóbbi években sokat foglalkoztam és kutattam ezt a témát, több tanulmányom, cikkem született erről, melyek közül néhány interneten keresztül is elérhető.
Milyen személyes kapcsolatokat, „nagy találkozásokat” köszönhetsz ennek a munkának?
Mindig azt hiszem, már mindent megírtak, elmondtak már a tóról. Aztán reggel felkelek, jön egy email vagy telefon, amelyben olyanok keresnek meg, akiknek van egy számomra új balatoni történetük.
Kedvenceim a családtörténetek. Lassan egy évtizede annak, hogy megismertem a siófoki születésű Szalay Etelkát, akinek édesapja, Szalay Dénes doktor egy rendelőintézetet működtetett a két háború közt Siófokon. Majd az édesapa a frontra került. Rengeteg levél, dokumentum maradt fent, melyeknek feldolgozását már elkezdtem.
https://likebalaton.hu/telepules/balaton/hireink/karacsonyi-level-apukanak-1942-siofok-176962/
De szintén érdekes a Földváron villát vásároló, neves Korbuly család, vagy Schilhán Irénke és Rotter Lajos története. Mindegyik esetben az a szép, hogy ezeknek a családoknak az életében a történelmi viszontagságok, nehézségek, csapások ellenére mégis van folytonosság, hiszen tudtam találkozni és interjút készíteni a leszármazottakkal.
A Balaton összeköt bennünket magyarokat, hiszen mindenkinek van egy-egy érdekes Balaton-története. Úgyhogy az ország sok részét megjárva, szinte mindig előjött a Balaton-téma és ennek nagyon örültem. A Balaton egyfajta „lingua franca”, azaz közös nyelv is, nekünk magyaroknak.
Hozzászólás zárolva.