A Kádár-rendszer mindenkit egyforma fürdőnadrágba öltöztetett
Tavaly ilyenkor jelent meg Kiss Noémi Balaton című novellás kötete, és pontosan rá egy évre, a könyvet most német nyelven is kiadták. az A novellafüzér a nyolcvanas évek Magyarországáról ad képet, erről a világról beszélgettünk az íróval.
De olyanokról is hallani Németországban, hogy a berlini Collegium Hungaricum (CHB) kulturális programjait a német értelmiség – egyfajta tiltakozásképp – nem látogatja. Nem tartom amúgy jó iránynak a kultúra vagy a sport szereplőinek büntetgetését. A jelzés viszont jogos.
Hagyjuk el most a politika felségvizeit és evezzünk vissza képzeletbeli csónakunkkal a Balatonra. Most, hogy az itteni nyaralás már nem szinonimája a német-német családegyesítésnek, mit jelent a németek számára a Balaton? Egyáltalán jönnek-e még hozzánk német turisták.
Mielőtt a válaszolnék, annyit még hadd mondjak el – és részben ez magyarázatul is szolgálhat a kérdésedre –, hogy a novelláskötetem a címét, ami ugye a Balaton, érintetlenül hagyták a német kiadásban is, azaz nem fordítotték le, és nem lett belőle Plattensee. Vagyis kicsit már domesztikálták, bensővé tették a fogalmat, ez a Balaton már nem csak a mienk, de „Balatonként” kicsit az övék is. Ugyanakkor az is igaz, hogy amint a keletnémetek számára megszűntek a határok, és szabadon tudtak utazni, az úti cél egyre inkább Horvátország, Spanyolország és Görögország lett. A Balaton ma már egyre kevésbé kedvelt desztináció a számukra. Somogyban és Veszprémben viszont sok németnek és osztráknak van háza, van, hogy egész falvakat birtokolnak. És a Balaton helyett vagy mellett ma már Budapest vonzza igazán a turistákat. Régebben a németek szervezett buszai Siófokról csak a Hortobágyra mentek.
Hozzászólás zárolva.