A Meztelen bohóc ma a „MÜPÁ-ban”

A Meztelen bohóc április 25-én, szombaton 19 órától a MÜPA honlapján, Facebook-oldalán, egyéni Youtube-csatornáján, sőt egyéni streamelt formában is látható. Ennek apropóján idéznék abból az évekkel ezelőtt még a Családi Lap hasábjain megjelent cikkemből, melyben megszólalt Vági Bence, a társulat vezetője is.

A Recirquel Társulat célja, hogy előadásaikon ne csak a hihetetlen fizikai erőnléttel, az évek alatt kristálytisztára csiszolt mozdulatokkal, képességekkel, hanem mély gondolatokkal, finom színészi játékkal is olyan közel kerüljenek az emberek lelkéhez, amennyire csak lehetséges. Sikereikben valószínűleg ott rejtőzik a híres bús, magyar lélek is, amivel az előadások történetei valóban az emberek lelkébe találnak, s amitől katarzisélménnyel távozik a közönség.

 

„Megszeghetetlen aranyszabályunk, hogy minden fellépés előtt együtt meditálunk – mesél a módszereiről az alapító-rendező. – Ugyanis az artisták élete, csak úgy, mint az élsportolóké, 70 százalékban a fizikális, de 30 százalékban a mentális képességeken múlik. Egy úszódöntőn a legjobb úszók is szinte azonos teljesítményt nyújtanak, s végül az dönt, ki van a legjobb lelki állapotban. Ezért fontos a fellépések előtti ráhangolódás, hogy kiegyenlítsük az energiaszintünket. Minden előadás megfeszített koncentráció, ahol egymás életéért vagyunk felelősek, ezért egyszer sem engedhetjük meg magunknak a lazítást.”

Mi is az az „újcirkusz” műfaja?  Hiszen sokunkban olyan régi emlékképek villannak fel a cirkuszról, mint az idomított elefántok, a rácsok mögött cirkáló tigrisek, a piros orrú, csíkos zokniban parádézó bohócok, az ide-oda lengedező légtornászok, a lovakon egyensúlyozó zsonglőrök, bűvészek és illuzionisták, mindez olyan szag- és illatfelhőben, ami csakis a cirkusz világára jellemző.

Vági Bencét is sokszor vitte nagymamája a Fővárosi Nagycirkusz előadásaira, ahol lélegzetvisszafojtva figyelte a történéseket. Kicsivel később Németországban Pina Bausch balettiskolájában pliézett, aztán Angliában, a művészeti egyetemen már a 30-as évek kabaré és varieté világát kutatta. Ebből a sokszínűségből állt hirtelen össze a fejében egy olyan társulat gondolata, amelyben sokféle művész és műfaj egyszerre tud létezni a színpadon. Egy cirkuszi közeg, ahol nem csak szórakoztatni, hanem érzelmileg is tud hatni a nézőkre. 2012-ben a 20. Sziget Fesztiválon debütáltak, első előadásuk a Recirquel címet kapta, amit később társulati névnek is felvettek. Zajos sikerük épp elég jelnek bizonyult a társulat megszilárdításához