Climate fiction – az irodalom ütős válasza a klímakatasztrófára
A nyakunkon lévő ökológiai válság új irodalmi műfajjal is megajándékozta az emberiséget, a sci-fi, a science fiction után itt van a cli-fi, a climate fiction is. A klímakatasztrófa kitűnő téma lehet a szerzők számára, a kérdés már csak az, milyen művek születnek a mindennapos rémségekből, tűzvészből, vízözönből, és a világjárványokból. Ime egy hevenyészett címlista.
A természet elidegeníthetetlen jogai
Egyébként nem is „kellett” akkora fantázia mindehhez, hiszen a kérdést, hogy milyen jogokkal is bír maga a természet, már évekkel ezelőtt felvetette Robert Macfarlane „új animizmusnak” nevezett elmélete.
Két évvel ezelőtt Macfarlane be is számolt az amerikai Toledo város lakóinak kezdeményezéséről, mely azt célozta, hogy ismerjék el az Erie tó jogi személyiségét, és mindazokat a jogokat, mely ehhez a státuszhoz köthető.
Persze kérdés, valójában milyen jogokkal ruházhatjuk fel a természetet, hiszen jelenlegi ismereteink szerint nem tudatos lények, és így „cselekedeteikért” sem vállalhatnak felelősséget – márpedig így a jogok értelmezése is problematikus.
Toledo kezdeményezése feltárta, mennyire nehéz is meglévő jogi keretekbe helyezni az emberen túli valóságot, és hasonlóan nehéz rálelni arra a műfaji szürke zónára is, amivel az irodalom képes lehet a természet hangját „megszólaltatni”.
Útkeresés közben vagyunk, a sci-fi meghaladása elengedhetetlen, hiszen már nem csupán egy elképzelt, csak a fantáziánkban létező jövendőbeli világról van szó, de olyanról is, ami már a kortársunk, melyben – részben – már ma is benne élünk.
Tehát melyek azok a történetek, amelyek képesek elmondani mindezt?
A cli-fi művek általában egy rémálomszerű új valóság talaján állnak , amit egy katasztrofális esemény szabadított a világra. Ilyen körülmények között kell a hősöknek is általában helyt állniuk.
John Lanchester nemrégiben megjelent The Wall című regényében Nagy-Britannia tengerek ostromolta erődállamként jelenik meg, a fiatal védők feladata pedig az, hogy minden közeledő hajót el kell pusztítaniuk.
Kate Sawyer debütáló regénye, a Stranding két idegenről szól, akik egy bálna gyomrába menekülve vészelik át a civilizációt elpusztító veszélyes atomsugárzást.
A The Guardian még számos, frissen megjelent cli-fi mű címét sorolja föl, összegzésképpen azonban érdemes arra figyelni, amit M. Atwood mond: „Nincs olyan, hogy elkerülhetetlen „jövő”, ahogy elkerülhetetlen út sincs a megsemmisüléshez.” „De minden egyes cselekedetnek meg van a maga következménye.”
Hozzászólás zárolva.