„Hobbit módra, ugyanazt az életet szeretném élni, mint a Gyűrűk ura szereplői.”
Hobbitként éli életét családjával egy helybéli cukrász Olaszországban, és mindehhez még társakat is talált. Ahhoz persze, hogy a képzelet valósággá váljon sok mindent meg kellett valósítani. Hobbit házat épített, Hobbit módon gazdálkodik, a maga által kreált ünnepen pedig társaival elzarándokol a 200 kilométerre lévő Vezúvhoz, hogy ott bedobja „a” gyűrűt a vulkán kráterébe. Mindezzel nemcsak megidéz egy nem létező világot, de üzen a mának is: mentsük meg a Földet a közelgő klímakatasztrófától.
„Rájöttem, hogy mindig is a Megyében (Shire-ban) éltem. Már csak egy dolog hiányzott: mindezt tudatosítani magamban, és az, hogy meg is valósítsam. Azt akartam, hogy az emberek valóban részesei legyenek a fantáziámban már létező világnak.”
Nem menekülés
„Sokan gúnyolódnak rajtunk. Vannak, akik azt hiszik, hogy megpróbálok elmenekülni a valóság elől. Ez azonban nem igaz. Mindössze az álmomat élem meg. Azzal, hogy megvásároltam ezt a földdarabot, csak attól a valóságtól távolodtam el, amit nem kedvelek, ugyanakkor egy olyanban élek, ami viszont a kedvemre való.”
A házak közösségi finanszírozásban épülnek, fenntarthatóak lesznek, csupán napenergiát használnak föl. Gentile, igazi hobbitként, szereti a természetet, és az a célja, hogy óvja, védje azt. Azt mondja, amikor elzarándokolnak a Vezúvhoz, hogy a gyűrűt a kráterbe dobják, ez nem csak a Gyűrűk Ura rajongóinak extravagáns gesztusa – komoly üzenetet akarnak vele közvetíteni.
„A Földet ma éghajlati katasztrófa fenyegeti, ez pedig legalább egy ugyanolyan félelmetes ellenség, mint a regénybeli Sauron. Meg akartuk mutatni, hogy földünket, mint Tolkien Középföldéjét, meg kell menteni. Ezért mentünk a vulkánhoz. Szimbolikusan egy darab megszilárdult lávát dobtam a kráterbe, a gyűrűt pedig egy kisfiúnak adtam, akivel útközben találkoztunk.” – mondja.
„Sok emberrel kerültünk kapcsolatba a több száz kilométeres út során. Hihetetlen volt az a szeretet, ami felénk áradt, megnyíltak a házak kapui, ételekkel kínáltak bennünket, beengedtek az otthonukba. Mi ez, ha nem a varázslat maga?”
Ezt is érdemes elolvasni: A Gyűrűk ura a filmvásznon
Hozzászólás zárolva.