Így kerékpározunk mi

A változás mögött a kis értékű biciklik selejtezése állhat: feltűnően, 9 százalékkal csökkent a 20000 Ft-nál kisebb értékű biciklik száma, míg az 50000 Ft-nál többet érő kerékpároké növekedett.

Budapesten 2020 nyarára 51-ről 57 százalékra nőtt a kerékpározók száma. A fővárosban is a hetente többször kerékpározók aránya nőtt leginkább, a koronavírus évében a felnőtt lakosság 4 százaléka közlekedett naponta biciklivel.

Kormánypárti és ellenzéki, illetve párt nélküli szavazók ugyanolyan arányban (70-71 százalék) szoktak kerékpározni. Így elmondhatjuk, hogy a kerékpározás Magyarországon pártpolitikai ellentéteken felülemelkedő szokás, később pedig az attitűdökben és a fejlesztések támogatásában is hasonló arányokat fogunk látni.

Több férfi kerékpározik, mint nő, a fiatal felnőttek jóval nagyobb arányban kerékpároznak az idősekhez képest, több diplomás kerékpározik, mint csak 8 általánost végzett, valamint a kisebb városokban és falvakban legnagyobb a biciklizők aránya – utóbbi a megtett utak hosszával és az gépjárműforgalom mértékével lehet leginkább összefüggésben.

Az ország teljes felnőtt lakosságának 9,  a budapestieknek 11, a budapesti tömegközlekedőknek pedig 13 százaléka kerékpározott többet a koronavírus elkerüléséért.

Az is látszik, hogy az alkalmi kerékpározók sokkal többet ültek biciklire. A teljes kerékpárhasználó népesség 13 százaléka gyakrabban biciklizett, a Budapesten kerékpározóknak viszont már 21 százaléka, a Budapesten élő, de jellemzően tömegközlekedést használók 23 százaléka gyakrabban váltott inkább kerékpárra, hogy elkerülje a fertőzésveszélyt.