Izraeli-arab kezdeményezés egy palesztin faluért
Közös palesztin-arab kezdeményezés indult, hogy a jeruzsálemi dombokon megbúvó, az 1948-as első arab-izraeli háború után elhagyott palesztin települést, Liftát mentsék meg, és még az Oszmán Birodalomból származó építészeti emlékeket is helyre állítsák.
Az izraeli régészeti hivatal 2016-ban felmérte a területet, az általuk közzétett eredmények alapján Antoine Raffoul palesztin-brit építész úgy véli, hogy „A falu már a Bibliában is szerepelt, a település a vaskorban már biztosan létezett, gyakorlatilag évezredes múltra tekint vissza, már csak ezért is megérdemelné, hogy megőrizzük”.
Lifta, a viszonylagos épségben megmaradt épületromok miatt úgy néz ki, mint egy szabadtéri múzeum, egyfajta skanzen, 77 épület még mindig áll, holott 1948 óta több mint 200 épület vált az enyészeté. A település fénykorában több mint 2500 embernek adott otthont, gyümölcsösök övezték, olívasajtoló, olajütő üzeme, két kávéháza, mecsetje, és borgazdasága volt. Azok, akik 1948-ig a lakói voltak, zömmel Jordániába, illetve a nyugati part palesztin településeire, a Jordán folyó túlpartjára menekültek.
Így emlékeznek az öregek
„A faluban hatalmas élet volt ”- meséli a Liftában született palesztin-arab Yacoub Odeh (81 éves). „Amikor el kellett hagynunk a települést, az emberek mindenfelé szétszóródtak. Elvesztettük egymás nyomait, a közösségünk megszűnt létezni ” – mondja az egykori családi ház romjainál. Yacoub Odeh, aki ma már Jeruzsálem egyik külvárosában él, most is hetente többször meglátogatja szülőfaluját.
Daphna Golan-Agnon, a héber egyetem emberi jogi professzora, aki a közös izraeli-palesztin kezdeményezés aktivistája, elmondta, hogy a régészeti hivatal felmérése bizonyítja, hogy Lifta megőrizhető, és az itt felhalmozott értékeket érdemes is megőrizni. „Egészen elképesztő – mondja -, hogy több mint 70 év magárahagyatottság után a falu, és az épületek még mindig egész jó állapotban vannak, bár a legtöbbnek csak a fala áll, de – ha akarat és kellő pénzmennyiség is rendelkezésre áll – gyakorlatilag a nagy része helyreállítható, megmenthető.”
Ma az ókori romokat zsidók és palesztinok egyként látogatják, egyfajta „szabadidő-parkként” funkcionál a hely, a gyerekek a friss vizű természetes forrás által táplált kis medencében fürdenek, az idősebb asszonyok a kaktusz gyümölcsét gyűjtik össze, a tizenévesek pedig a fák árnyékában randevúznak.
Hozzászólás zárolva.