Magyar szörnylegendák

Hosszú karmok, majomarc

A modern kori magyar kriptidek-ről szóló, gyakran eléggé bizonytalan források között sokszor megtaláljuk a badacsonyi görényembert, de sokat nem tudunk róla, csak annyit, hogy büdös, néha négykézláb jár, és farkasra, görényre vagy rókára emlékeztet. Nagy valószínűséggel inkább tréfás modern népmesei alak, akárcsak a Varbói-tó szörnye, akit kifejezetten azért találtak ki a varbóiak, hogy a néhány alkalommal megrendezett Szörnyfesztivál segítségével kicsit felpezsdítsék a környék turizmusát.

A tarpai farkasemberről viszont a helyi sajtó is beszámolt. Nevezett lényt Gergelyiugornya és Vásárosnamény között 2018 őszén érkezett az első beszámoló a megyei napilaphoz, majd 2019-ben Tarpánál és Sóstóhegyen is megpillantották Bereg bundás rémét. A legjobban dokumentált magyar kriptid azonban a mátranováki fanyűvő. Legendája a ’80-as években, mátrai bányászok körében kezdett terjedni, majd 1998-ban egy iskolai csoport vélte látni Bátonyterenyén, 2001-ben pedig sátorozók találkoztak vele Mátranovákon. Azóta érkeztek „észlelések” Heréd, Pécel, de még az Újpest melletti Farkaserdőből is. A feljegyzett beszámolók szinte megegyeznek a lény kinézetét illetően. Nagyjából 2 méter magas, végtagjai és karmai hosszúak és vékonyak, testét csapzott fehér szőrzet fedi. Arca emberi, bár kissé majomszerű, két lábon mozog, ám négy lábra ereszkedve gyorsabb. Sokan fákon látták, de egyes elméletek szerint barlangi életmódot folytat, s nagyrészt éjszaka mozog az erdőben. A zseblámpa fényétől szinte mindig megrémül.

Hogy a mátranováki fanyűvő létezik-e, nem tudjuk eldönteni. A jetiről és a nagylábúról azonban minden megtudhat a Szörnyek nyomában – a legjobb részekből, november 23-tól hétfőnként 20 órától.