Idén elmarad az átadó
Nobel-díjasokon múlik egy ország sikeressége?
Pontosan 125 évvel ezelőtt alapította a Nobel-díjat a svéd kémikus és feltaláló, Alfred Nobel. 1895. november 27-én kelt végrendeletében rendelkezett úgy, hogy vagyonának kamataiból évről évre részesedjenek a tudomány kiválóságai. Az összeg jelenleg kilencmillió svéd korona, azaz körülbelül 305 millió forint – a díj eszmei értéke felbecsülhetetlen.
Nem mennyiségi kérdés
Magyarország a maga 13 Nobel-díjasával Ausztráliával (25 millió), Dániával (5 millió), Izraellel (10 millió) , Lengyelországgal (38 millió) , Norvégiával (5 millió) áll egy sorban. Persze csak ami a számokat illeti, hiszen a lakosságszámhoz viszonyítva már vannak különbségek: Norvégia és Dánia fele akkora népességgel „termelt ki” majdnem ugyanannyi kitüntetettet, mint Magyarország, Ausztráliának viszont két és félszeres lakosságszám kellett ugyan ehhez a produkcióhoz; hazánk Izraellel van egy szinten.
Ausztria a maga szintén tíz millió körüli népességével viszont már majdnem dupla annyi (pontosan 22.) Nobel-díjast adott a világnak, mint Magyarország, viszont Csehország, ugyanakkora népességszám mellett csak megközelítőleg feleannyit, azaz ötöt, mint mi.
A valódi éllovasokat – Angliát, Németországot és az Egyesült Államokat (ez utóbbi egymaga 392 Nobel-díjasával) – meg sem közelítjük, de ahogy írásunk bevezető részében is említettük, Magyarország sikerét, az itt élők sikerességét lehet, hogy nem is csupán a díjazottaink számában kellene mérni.
Hozzászólás zárolva.