Szenvedélye az utazás – Szűcs Tamással a világ körül
Szűcs Tamás újságíró, történész, szenvedélye az utazás. Évente átlagosan tízszer kerekedik fel, hogy új élményeket gyűjtsön. Ha csak teheti, útjaira elkíséri felesége és három gyermeke is. A célállomások kiválasztásakor egy lista van a segítségükre. Ez pedig nem más, mint az UNESCO Világörökségi helyszíneinek gyűjteménye. Tamás ugyanis nem kisebb célt tűzött ki maga elé, mint hogy az összes világörökségi helyszínt meglátogatja legalább egyszer. A világ 700 különböző pontján járt már, legutóbb Törökországban. INTERJÚ
Eljutottál néhány világörökségi helyszínre, és ha már megvolt tíz, akkor úgy gondoltad, hogy legyen meg az összes?
Szenvedélyem az utazás. Gyerekkoromtól kezdve vittek a szüleim. Aztán pedig dolgoztam egy nemzetközi diákszervezetekben, azzal elég sokat lehetett utazni. Amikor Magyarországon még nagyon kezdeti szakaszában volt az internet, akkor találkoztam először egy online fórummal. Ezen a világ minden részéből bejelentkeztek emberek, hogy ki, hány világörökségi helyszínen járt már. Kiderült, hogy én körülbelül ötször annyit láttam akkor, mint a legeredményesebb magyarok. Kíváncsi voltam, hogy nemzetközi szinten hol állok. Akkor ismerkedtem meg ezzel a mozgalommal, aminek angolul neve is van: competitive travel. Attól kezdve tudatosan választottam úticélként világörökségi helyszíneket. Jelenleg a tizenharmadik vagyok a világranglistán.
Ez mit jelent számokban?
Az 1154 világörökségi helyszínből én már 700-at láttam.
Ezt valamiképpen dokumentálni is kell?
Nincs ilyen elvárás. Ezt a versenyt, ha egyáltalán nevezhetjük annak, nem díjazzák. Nem kapunk érte díszoklevelet sem. Ez a szenvedély csak viszi a pénzt, nem hozza. Ellenben rengeteg élményt ad. Egy – egy fényképet készünk a helyszínen, azt küldjük el.
Úgy gondolom a helyszínek közül jónéhány olyan akad, ahova nem szerveznek utat irodák. Hogyan jutsz oda?
Soha megyek sehova utazási irodával. Én magam vagyok az „utazási iroda”. Ma már, az internet segítségével és persze nyelvtudással mindent könnyen le lehet szervezni. Utána olvasok a látnivalóknak, felkészülök, megtervezem az útvonalat, előre lefoglalom a szálláshelyeket és a belépőket is, ha szükséges. Bármelyik irodánál jobban megszervezem az útjainkat. Nem mellesleg, így olcsóbb is.
Apropó, pénz! Ez a hobbi azért elég költséges mulatság lehet. Mit szól hozzá a családod?
Ez nemcsak az én hobbim. A feleségem, ha csak lehet, velem tart. Legtöbbször a gyerekeink is. Ők egyébként szintén előkelő helyen szerepelnek a korosztályos rangsorban. Kétségtelen, hogy az utazás nem olcsó dolog, Mondjuk azt, hogy a fogyasztói kosarunk nagyon más, mint az átlag magyar fogyasztóé. Ez alatt azt értem, hogy ha nem is lepukkant, de nem éppen friss Daciával járunk. Én nem tudom, mikor vettem magamnak utoljára ruhát, a feleségem szokta ezt intézni, leginkább a praktikumot, a kedvező árat szem előtt tartva. Divatban nem vagyunk naprakészek.
Más a prioritás?
Igen. Hangsúlyozom, egy ilyen 7-10 napos utazás nem kerül többe, mint ugyanennyi időt eltölteni egy tengerparton. Sőt, nagy valószínűséggel kevesebbe kerül, mint egy sokcsillagos szállodában a tengerparton üdülni.
Hozzászólás zárolva.