Hűsítő fagylaltok, parfék, szorbék! Ez kell most!
Kevesen vannak, akik a nagy kánikulában ellen tudnak állni a csábító hűsítőknek: parfénak, fagylaltnak vagy a nálunk kevésbé elterjedt sörbetnek, jégkásának. Talán még a vonalaikat féltők sem mondanak le egykönnyen e valódi kalóriabombákról.
A fagylalt alapreceptjének legfőbb eleme a felfőzött tej vagy tejszín, amelyből csokoládé, rum, dió, mandula stb. hozzáadásával készülnek a különféle változatok.
A gyümölcsfagylalt joghurttal, kefirrel, íróval készíthető el; a sörbet pedig gyümölcsléből, borból, pezsgőből állítható elő. Ehhez jön még a – többnyire forró cukorsziruppal felvert tojásfehérjéből álló – habmassza.
A parfé és a jégkása hasonló: a masszát hidegen, főzés nélkül kell elkészíteni, bár alapanyagaik különböznek, a parfé tejszínből készül, a jégkása vizes alapú.
A fagyasztó alkalmatosság a fagylaltkészítés alapvető eszköze. Mélyhűtőre akkor is szükség van, ha a fagylalt fagyigépben készül: a gép tartályát ebben „fagyasztjuk elő”, és itt tárolhatjuk az elkészült masszát. Érdekesség, hogy az első fagylaltgépeket még kézzel hajtották, jéggel körbebélelt nagy edényben forgott egy kisebb, amelyben hűlt és keveredett az anyag; a kész fagylalt tárolására pedig a befagyott tavak, folyók jegét szalmából bélelt veremben gyűjtötték össze, s ez szolgált frizsiderként.
Ha nincs gép a fagylaltkészítéshez, az alapmasszához több szilárd anyagot (tejszínhab, tojásfehérje, gyümölcsök, ízesítők) használjunk, majd tegyük mélyhűtőbe, de a fagyásig – hogy megakadályozzuk a kikristályosodást – 10-15 percenként kevergessük meg.
A kész jeges édességeket mindig jól zárható műanyag edényekben tegyük a mélyhűtőbe, és arra is ügyeljünk, hogy az egyszer már felolvasztott fagylaltot nem szabad újrafagyasztani.
Csodás halványzöld színével hívogat, íze hűsít, elkészítése egyszerű. Vajon milyen ízű fagyi lehet? Ha kíváncsi vagy és kipróbálnád, a receptért kattints a képre!
Hozzászólás zárolva.